|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a Központi Bizottság hétfői üléséről (1. rész)
|
1989. május 9., kedd - Miért nem érdemeinek elismerésével mentették fel Kádár Jánost? Átkerül-e a hatalmi központ az MSZMP-től a kormányhoz? Fenyeget-e a pártszakadás veszélye? - Többek között ezek a kérdések hangzottak el az MSZMP KB székházában kedden délután rendezett nemzetközi sajtókonferencián, amelynek témája a Központi Bizottság hétfői ülése volt.
Először Fejti György, a Központi Bizottság titkára ismertette az ülésen folytatott viták tapasztalatait, a nyilvánosságra hozott dokumentumokat. Ezután Kovács Jenő, a KB újonnan kinevezett osztályvezetője adott tájékoztatást a párt életével összefüggő, a KB-ülésen napirendre került témákról. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője ezután az újságíróknak adta át a szót. A legtöbb kérdés Kádár János egészségi állapotával, pártelnöki és KB-tagsági funkciójából való felmentésével foglalkozott. Fejti György hangsúlyozta, hogy a testület döntését nem politikai okok motiválták. A Központi Bizottság nyílt levélben fejezte ki nagyrabecsülését, tiszteletét a magyar közélet és politika nagy formátumú személyiségének munkájáért. A felmentés oka kizárólag Kádár János erősen megromlott egészségi állapota, s a döntés előtt Grósz Károly személyes konzultációt folytatott vele erről a kényszerű megoldásról. Kádár János - miként politikai pályafutása során már többször - saját sorsának alakulásával kapcsolatban ezúttal is azt tartotta szem előtt, hogy a Központi Bizottság befolyásolástól mentesen, a párt és az ország érdekeit elsődlegesenek tekintve hozza meg döntését. Az újságírók újra és újra visszatértek a témára, konkrét válaszokat kértek a betegség jellegéről, arról, hogy a magyar politikust kórházban vagy otthonában ápolják-e, s a Reuter tudósítója még azt is felvetette: nem lett volna-e humánusabb, ha Kádár János élete végéig funkciójában maradhat. Fejti György elmondta: magyar viszonyok között nincs hagyománya annak, hogy a politikusok betegségéről terjedelemes jelentéseket tárjanak a nyilvánosság elé. Biztosította az újságírókat - és rajtuk keresztül a magyar, valamint a nemzetközi közvéleményt -, hogy Kádár Jánost a legkitűnőbb professzorok kezelik, s mindent megtesznek, hogy orvosolják azt a megfordíthatatlannak látszó folyamatot, amelynek oka alapvetően Kádár János idős kora és az életútjával járó sok fizikai megpróbáltatás. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a Központi Bizottság hétfői üléséről (2. rész)
|
A Magyar Hírlap azt kérdezte: ki lesz a párt elnöke? Elképzelhető, hogy Nyers Rezső? A válasz szerint jelölő bizottság készít javaslatot, miként más megüresedett funkciók esetében is. Az MTI munkatársa annak a hétfőn megjelent interjúnak a hatásáról érdeklődött, amelyet a Magyar Nemzet készített Lengyel László közgazdásszal. Az írásban ugyanis javaslat fogalmazódott meg a hatalmi központnak az MSZMP-től a Minisztertanácshoz történő áthelyezésére - előrevetítve ennek minden konzekvenciáját. Szerepelt a cikkben az is, hogy Pozsgay Imre államminiszter esetleg felveti a javaslatot a KB ülésén. Megtörtént-e ez, s ha igen, a testület hogyan foglalt állást? - szólt a kérdés. Fejti György leszögezte: Pozsgay Imre a sajtóból értesült erről a kezdeményezésről. A továbbiakban utalt arra a vitára, amely az új pártokkal, társadalmi formációkkal folytatandó eszmecseréről alakult ki a KB-ülésen. Elmondta: nem ért egyet az ellenzéki szervezetek egy részének azzal a kinyilvánitott szándékával, hogy a politikai tárgyalásokat megelőzően nem kívánnak kontaktust teremteni a kormányzati szervekkel. Az őszre tervezett országos pártértekezlettel összefüggésben is több kérdés hangzott el. A Magyar Rádió és a Reuter tudósítójának érdeklődésére Kovács Jenő kifejtette: a tanácskozás összehívásának részleteiről várhatóan a Központi Bizottság következő ülésén születik döntés. Az azonban már most elmondható, hogy a küldötteket a lehető legközvetlenebb és legdemokratikusabb módon választják meg. A küldöttválasztás gyakorlati módjáról a KB később dönt. Az osztályvezető válaszát Fejti György azzal egészítette ki, hogy a tanácskozáson szükség szerint alkalom nyílik a pártvezetés tisztikarának megújítására is. Ennek mértékéről nem bocsátkozott jóslásokba, azonban hangsúlyozta, hogy a várhatóan versenyjellegű választások során mind koncepcionálisan, mind személyi összetételében erős, és a párttagság döntő többségének bizalmát bíró testületeket kell kialakítani. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a Központi Bizottság hétfői ülésről (3. rész)
|
A TV Híradó riportere arról érdeklődött: a személyi változások és a programnyilatkozatok elhárítják-e a pártszakadás veszélyét? Kovács Jenő válaszában leszögezte: a párton belül különböző szervezetek alakítását külföldön sem tekintik kívánatosnak. Az MSZMP - amely a különböző áramlatokra támaszkodva egységben kívánja politikáját megvalósítani - nem rokonszenvez azokkal, akik külön szervezeteket akarnak alakítani. Meggyőződését fejezte ki: az MSZMP a jelenlegi átmeneti időszakot civilizált, európai módon képes lesz egy erőteljesebb, belső viszonyaiban szabadabb és mégis összetartó párt megteremtésével áthidalni. Ehhez nagy türelmre is szükség van, főként a párttestületektől, de a különféle politikai áramlatokban részt vevőktől is. (MTI)
1989. május 9., kedd 20:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|