|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 9., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottságának Juhász Mihály elnökletével kedden tartott ülésén Németh Miklós miniszterelnök bemutatta a képviselőknek az ipari miniszterjelöltet, Horváth Ferenc államtitkárt.
A kormány elnöke mindenekelőtt tájékoztatót adott arról, hogy miként választotta ki jelöltjeit az egyes tárcák élére és beszélt az új összetételű kormány legfőbb feladatairól. Elmondta: a több tárca élén bekövetkező személycserék szükségesek, a kormány összetételének megváltoztatása azonban nem elégséges a jelenlegi holtpontról való kimozduláshoz. Egységes kormányzati munkára van szükség, meghatározott program alapján. A Minisztertanács cselekvési programja május végére megfogalmazódik, a hároméves részletes kormányprogram várhatóan az őszi ülésszakon kerül a honatyák elé. Addig formálódik a program; összevetik azt a pártok, társadalmi szervezetek ilyen jellegű elképzeléseivel. Németh Miklós az elkövetkezendő időszakot a kormányzás szempontjából átmenetinek minősítette. A szervezeti és személyi változások korántsem tekinthetők lezártnak. A választások kimenetelétől függően elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormány tagjai a későbbiekben politikusok legyenek, a minisztériumi apparátusok viszont közgazdászokból, műszaki, gazdasági szakemberekből álljanak. A mostani kormányátalakításnál többes jelölést szeretett volna, ám a legtöbb fölkért elhárította a jelölés lehetőségét. Az Ipari Minisztérium élére három miniszterjelölt volt, végül is a jelenlegi államtitkár vállalta egyedül. A kormányfő szerint a bizalmatlansági indítvány bevezetése növelni fogja a miniszterek felelősségérzetét, meggondoltabb nyilatkozatokra készteti őket. Ezzel kapcsolatban megemlítette: a kormány szóvivőjének legutóbbi, áremeléssel kapcsolatos bejelentése nagy vihart váltott ki, annál is inkább, mert arról olyan formában nem esett szó a kormány ülésén. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezután Horváth Ferenc felvázolta az ipar irányításával kapcsolatos elképzeléseit, de kerülte a részleteket, mert, mint mondta, koncepciója a keddi lapokban, az MTI híradása nyomán már napvilágot látott. Kijelentette: - elszánta magát arra, vállalva a vitákat is, hogy a tárca nem hoz többé elhamarkodott döntéseket. A kormányzati munkával kapcsolatban szólt arról, hogy a miniszterek felelőssége a jövőben nő, és szükségesnek tartja, hogy a kormány tagjai ne gyakoroljanak egymásra nyomást. Inkább jó, személyes viszonyt alakítsanak ki, s önálló döntésekkel tehermentesítsék a testületi kormányzati munkát. Az Ipari Minisztériumban olyan gárdát kíván majd kialakítani, amelyben ötvöződnek a vállalati és az államigazgatási tapasztalatok, a nemzetközi tapasztalatok és a műszaki-gazdasági szemlélet. Ezután az ipari bizottság ülésén résztvevők közül tizenkét képviselő intézett kérdéseket a miniszterjelölthöz és Németh Miklóshoz. Mérei Emil (Baranya m.) és Andi Gábor (Baranya m.) a hazai bányászat leépítése után érdeklődött; Gágyor Pál (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) a műszaki fejlesztés és a szerkezetátalakítás összefüggéseire hívta fel a figyelmet; László Ferenc (Fejér m.) a feldolgozóipar prioritása helyett általában a gazdaságosan működő területek fejlesztését sürgette; Horváth János (Székesfehérvár) azt kérdezte, mi a minisztérium terve a hadiipari termelést leépítő vállalatokkal; Kókai Rudolt (Szolnok m.) arról szólt, hogy végre meg kellene határozni, milyen termékeket gyártson az ipar és ahhoz milyen háttériparra van szükség. Juratovics Aladár (Csongrád m.) a hatékony iparpolitika megvalósításához szükséges feltételek megteremtését sürgette; Kovács László (Pest m.) és Tollár József (Zala m.) szorgalmazta, hogy az iparban végre igazi gazdája legyen, és határozottabb döntéseket sürgettek az egyes kérdésekben. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13.vk.) arra volt kíváncsi, hogy mi történik akkor, ha a Parlament valamelyik jelölt kinevezését nem szavazza meg; Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.) azután érdeklődött, mi lesz Kapolyi László sorsa. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (3. rész)
|
Németh Miklós a felvetett kérdésekre válaszolva elmondta: ha a Parlament valamelyik jelöltjét leszavazná, a következő ülésig időt kérne új jelölt kiválasztására. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal a képviselők közül már most élni kívánnak valamelyik miniszter ellen. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a párt és az állam funkcióinak szétválasztása nem könnyű feladat, a régi reflexek még működnek. Az MSZMP csakúgy, mint minden más párt, fejtse ki álláspontját stratégiai kérdésben, az állam, a kormány pedig váljon a hatalom gyakorlásának centrumává. Azzal kapcsolatban, hogy Grósz Károly a közelmúltban a gazdasági minisztérium felállítását is felvetette, Németh Miklós azt mondta: a kérdéssel már régóta foglalkozik a kormányzat. Az ilyen csúcsminisztérium szervezését sokféle módon lehet elképzelni, de arra vonatkozóan, hogy azt miképpen szervezik meg, még nem született döntés. Szerinte kifejezetten káros, hogy a hír idő előtt kiszivárgott, mert az apparátus alaposabb információk hiányában elbizonytalanodhat, ami zavarja a munkát. Arról is szólt, hogy folyamatban van az elmúlt 15-20 év történelmének felülvizsgálata, de hangoztatta: jó volna mielőbb a jelenre koncentrálni. A miniszterelnök szorgalmazta a szocialista országokkal való együttműködés és a KGST-kapcsolatrendszer új alapokra helyezését, mivel a velük folytatott árucserében keletkező veszteségeket a magyar gazdaság nem tudja hitelekkel finanszírozni. Közölte, hogy a kormányzat preferenciákat kíván nyújtani azoknak az iparvállalatoknak, amelyek a hadiipari termelés csökkenése miatt nehéz helyzetbe kerültek, illetve a további honvédelmi kiadások leépítése következtében a közeljövőben jutnak ilyen helyzetbe. Kapolyi Lászlóval kapcsolatban elmondta, hogy személyét illetően szélsőségesek a megítélések. Korábban szó volt nagyköveti kinevezéséről, de a kormány elnöke kérte, hogy maradjon itthon a kormányzati munkát segíteni. Több munkaajánlatot is tett Kapolyinak, ő ezeket egyelőre nem fogadta el, s gondolkodási időt kért. Horváth Ferenc válaszában kifejtette: az eddigi iparpolitikai koncepció átértékelésére szükség van. Három év alatt meg kell teremteni az ipar fejlődőképességét. Az úgynevezett uránügyről szólva azt mondta, hogy a bánya bezárása 1992-ben várható - ezt ő személy szerint szorgalmazza -, s addig fel lehet készülni az ott dolgozók helyzetének méltányos rendezésére. A válaszokat követően a bizottság egyhangúlag javasolta Horváth Ferenc miniszteri jelölését. (MTI)
1989. május 9., kedd 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|