|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató a Központi Bizottság üléséről (1. rész)
|
1989. május 8., kedd - A párttörvény tervezetéről eddig lefolytatott vitákat összegező tájékoztatót tárgyalt meg hétfői ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Erről, valamint az ülésen tárgyalt más témákról Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője elmondta a sajtó munkatársainak, hogy őszinte eszmecsere alakult ki a párt helyzetéről, a pártértekezlet óta eltelt 11 hónap tapasztalatairól, valamint az MSZMP és a társadalom közötti kapcsolatok alakulásáról. Tizenhatan fejtették ki véleményüket, valamennyien a párt ,,talpraállítását,, sürgették. Mint megfogalmazták: nincs ok az önmarcangolásra, hiszen ami történik, az egyenes következménye az 1988. májusi pártértekezletnek. A változások előtti zsilipet e nagy jelentőségű tanácskozás nyitotta fel, s ebben az MSZMP érdemei elévülhetetlenek. Megállapították: ez a forradalmi változás szükségessé teszi hogy a párt változtasson belső helyzetén. Mindenki előtt nyitva kell hagyni az utat, hogy elkötelezett reformer legyen. Azt pedig, hogy ki milyen mértékben lesz az, cselekedetei döntik el. Elhangzott az is: az MSZMP-nek az az érdeke, hogy tehetséges fiatalok beáramlásával reformpárttá alakuljon. A párttagság őszinteségre vágyik, hogy győzelemre vezesse az MSZMP-t a választásokon, biztosítva a békés átmenetet a többpártrendszerre. Ehhez több magabiztosságra, összefogottabb vezetésre, következetes stratégiára és taktikára van szükség. Úgy ítélték meg, hogy a vezetők közül sokan nem eléggé felkészültek, nem alkalmasak arra, hogy a többpártrendszer viszonyai között egy kritikus helyzeten átvezessék a társadalmat.
A testület tagjai úgy ítélték meg, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának, politikai jogainak érvényesülése, a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolja a párttörvény megalkotását, s javasolják, hogy már augusztus 1-je előtt be kell terjeszteni az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. E napirend keretében több más, olyan kérdésről is szó esett, amely erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt, mint a választások ütemezéséről, illetve a pártértekezlet összehivásáról. Ez utóbbi összehívásáról elvi döntést hozott a Központi Bizottság: időpontját következő ülésén határozza meg, a politikai menetrendtől függően. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a Központi Bizottság üléséről (2. rész)
|
Mint a vita is tükrözte: a testület egyeztetni kívánja a pártértekezlet időpontját az országgyűlési képviselői és helyhatósági választásokkal, a köztársasági elnök választásával, amelyek időpontjára, esetleges előrehozására a kommunista képviselőktől kért vélemény alapján tesz javaslatot. A vitában hangsúlyozták, hogy a pártértekezletig ki kell dolgozni a választási programot - ennek munkálatai már megkezdődtek. Kifejtették, hogy e programnak felelősnek, teljesithetőnek, megvalósíthatónak és képviselhetőnek kell lennie. Ugyanakkor el kell készíteni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt 15 esztendő politikai mérlegét. Fontos az is, hogy az MSZMP megalkossa új működési szabályzatát. Ezt még e hónapban vitára bocsátják. Kimmel Emil elmondta, hogy a Központi Bizottság a továbbiakban négy nagy belpolitikai témát is megtárgyalt. Így elsősorban azt, hogy az MSZMP lemondott káder hatásköréről, s a jövőben jelölési jogkörrel él, politikai eszközökkel kívánja befolyásolni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, s egyéb vezetői funkciók betöltését: jelölteket állít, javasol és ajánlásokat tesz. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 21:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a Központi Bizottság üléséről (3. rész)
|
Ennek főpróbájaként tekinthető, hogy a mostani ülésen Németh Miklós miniszterelnök ismertette a testülettel a kormányátalakítási terveit, kérve a KB támogatását javaslatainak elfogadtatásához. A tájékoztató perceiben vitatta meg a testület a Munkásőrség tevékenységéről szóló beszámolót. A jelentés hangsúlyozza, hogy a Munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, demokratikus szellemben, mozgalmi jelleggel, a törvényesség betartásával működött; tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaság építésében, a közéletben, a szolgálatban. A mintegy 6O ezer tagot számláló testület a közösségi emberek szervezete, belső életük alapvető jellemzője az önkéntesség, a humanizmus, a szolidaritás, a vélemények szabadsága, a kölcsönös segítségnyújtás és fegyverbarátság. Az előterjesztésben és a vitában is elhangzott, hogy a Munkásőrség vállalja az MSZMP reformtörekvéseit és a többpártrendszer körülményei között is működőképes. Ugyanakkor elkerülhetetlen a szervezet megújítása. A Központi Bizottság döntött arról, hogy hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatokat, s egyben felkéri a kormány elnökét, hogy a testület országos parancsnokának bevonásával készítsen elő és adjon ki a Munkásőrségre vonatkozó új jogszabályokat. A KB ajánlása szerint a védelmi jellegű önkéntes szervezet a jövőben a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedne, a hazai védelmi rendszer integráns elemeként. A reformkörök működésének eddigi tapasztalatairól a Központi Bizottság tagjai megállapították: a párt alapszervezetei, választott testületei egyre több gyakorlati lépést tesznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerűen politizáló, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ezt a törekvést tükrözik a reformkörök állásfoglalásai. A testület véleménye szerint az MSZMP demokratikus működéséhez elengedhetetlen a párttagok lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása, az, hogy az azonos értékeket és véleményt képviselők platformjaikat szabadon fejthessék ki a párt fórumain. Demokratikus pártban nincsenek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek kizárólagos döntési jogának elismerése, a többségi határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartani álláspontját. A KB ugyanakkor fellép az áramlatok szervezetté válására irányuló törekvésekkel szemben. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 21:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a Központi Bizottság üléséről (4. rész)
|
A Központi Bizottság üdvözölte a DEMISZ létrejöttét, annak első országos gyűlésén elfogadott programját. Tudomásul vette, hogy az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dolgozik. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban, párttagként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. A párt arra törekszik, hogy a DEMISZ tagszervezeteivel az értékek és a politikai érdekek azonosságán alapuló együttes tevékenységet folytasson. A testület elfogadta, hogy a pártalapszervezetekben a fiatal párttagok ifjúsági tagozatot hozzanak létre. Az MSZMP KB tárgyalócsoportjának az újonnan alakult pártokkal és alternatív szervezetekkel folytatott megbeszélésekről tájékozódva a Központi Bizottság megerősítette, hogy a párt - együttműködve valamennyi fontos, felelős politikai tényezővel - folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló demokrácia megteremtésére, valamint a gazdasági válság leküzdésére irányul. A testület tudatában van annak, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása politikai párbeszédet, együttműködést, együttes cselekvést, kölcsönös felelősséget, önmérsékletet igényel valamennyi haladást szolgáló erőtől. A párt meggyőződése, hogy az egypártrendszerről a képviseleti demokráciába való átmenet csakis szabad, demokratikus választások révén valósítható meg. Ezért a Központi Bizottság javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas valamennyi lényeges kérdés megvitatására, közös álláspont kialakítására. Javasolja továbbá, hogy e fórum minél teljesebben reprezentálja a magyar társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát, s a politikai rendszer reformjával és a gazdasági válság elhárításával összefüggő teendőket tűzze napirendjére. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 21:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|