|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácsi választások az NDK-ban - eredmény (1.rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. május 8. hétfő (MTI-tud.) - Az NDK-ban vasárnap rendezett helyhatósági (tanácstagi) választások az elmúlt évekhez hasonló eredménnyel zárultak: a Nemzeti Frontnak riválisok nélkül fellépő jelöltjei minden választókörzetben megkapták a szavazópolgárok elsöprő többségének bizalmát. Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti választáshoz képest növekedett az urnáktól távolmaradók, valamint a nemmel szavazók aránya.
A vasárnapi szavazáson a 12 488 742 választójoggal rendelkező állampolgár közül 12 335 487 vett részt - ez 98,77 százalékos részvételi arány. (Öt évvel ezelőtt 99,38 százalékot jegyeztek föl.) Az érvénytelen szavazatok száma 11 136 volt (0,09 százalék), szemben az 1984-ben regisztrált 2976-tal (0,02 százalék). Az érvényes szavazatok közül ezúttal 98,85 százalékot adtak le a Nemzeti Front jelöltjeire és programjára, az ellenszavazatok aránya 1,15 százalék (szám szerint 142 301) volt. 1984-ben ennél jóval kevesebb (14 645) polgár szavazott a hivatalos jelöltek és program ellen, arányuk az érvényes szavazatoknak mindössze 0,12 százalékát tette ki. Érdekes képet mutat a választási részvétel, illetve az elutasító szavazatok arányának területi megoszlása. Akárcsak öt évvel ezelőtt, az idén is a legnagyobb városok (Berlin, Drezda, Lipcse, Karl-Marx-Stadt) vezetik a negatív listát. Míg azonban 1984-ben a nem szavazatok aránya egyedül Berlinben érte el a 0,4 százalékot, s a többi megyében és nagyvárosban mindenütt 0,15 százalék alatt maradt, addig ezúttal a legalacsonyabb arány is 0,5 százalék (Rostock megyében), miközben Berlinben 1,37, Drezdában 1,95, Karl-Marx-Stadtban 1,62, Frankfurtban 2,05 és Lipcsében 2,33 százalékot tesznek ki az elutasító szavazatok. A városokról a televizióban este beolvasott statisztika azt mutatja, hogy a legtöbb nem szavazatot a szászországi helységekben jegyezték föl. Ez a vidék hagyományosan az élen áll az NSZK-ba áttelepülni kívánó s ilyen értelmű kérvényt benyújtó állampolgárok lakóhelyi megoszlásának listáján. (folyt.)
1989. május 8., hétfő 10:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|