|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nyugati bankok a vízlépcső ellen - Lipták-interjú
|
BBC London, 1989. május 5. -------------------------- Késő esti Magyarországon hamarosan esedékessé válik, hogy az Országgyűlés újra tárgyalja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdését. Az ellenzék követeli az építkezés felfüggesztését, ami ellen az egyik fő hivatalos érv, hogy egy ilyen lépés nagy anyagi terhet, veszteséget jelentene a magyar gazdaságnak. A nyugati Magyar Környezetvédelmi Alap vezetője, az Amerikában élő Lipták Béla professzor viszont azt mondja, hogy a nyugati pénzintézetek és környezetvédő szervezetek vállalnák a felfüggesztés költségeinek megtérítését, amit alátámasztott a washingtoni Környezetvédelmi Politikai Intézet alelnökének, dr. Brendt Blackwerdernek(?) a nyilatkozata is, melyet továbbítottak Németh Miklós miniszterelnöknek. A héten telefonon felhívtam Lipták Bélát, aki erről a következőket mondta: - Brendt Blackwerder által vezetett bizottság elvállalta, hogy közben jár a nemzetközi pénzintézeteknél, és amennyiben a magyar népszavazás úgy dönt, hogy leállítja, felfüggeszti az építkezéseket Nagymarosnál, akkor megszerzik azokat a költségeket, amit ez jelent. - Brendt Blackwerder a nyilatkozatában azt mondta, hogy Ausztria és Magyarország sok százmillió dollár takaríthat meg, ha leállítják a vízlépcső építését. Azt hinné az ember, hogy éppen veszítene, ha ilyesmit tenne. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 1. folyt.
|
- Ez a hivatalos propaganda, de nem igaz. A nagymarosi építkezés jelenleg - és ez a hivatalos magyar minisztérium adata - 10 százaléknál van. Én magam is megnéztem. Ott csak homokot, követ mozgattak, az összes befektetés hátra van. És hát ugyanígy a többi építkezés. Mindent összevetve az egész építkezés csak a felénél tart. Óriási összegek vannak még hátra. Az sem igaz, ami például a köztudatban van, hogy a hátra lévő költségeket az osztrákok fedezik. Az igazság az, hogy minden egyes osztrákok által befektetett forint mellé 7 forintot, a költségek kétharmadát a magyar adófizetőknek kell fedezni, és ez csak az úgynevezett műtárgyakat illeti. Tehát a gátak, turbinák költségét, mert a környezetvédelmi, szennyvíztisztítási költségeknek 100 százalékát a magyarok fizetik, ami mint összeg majdnem ugyanannyi. Óriási költségekről van itt szó. Úgyhogy az áremelések és az egész gazdasági helyzet szempontjából óriási teher ez a vízgát. - Csak Ausztriáról és Magyarországról beszéltünk. De hogy illik a képbe Csehszlovákia? - Ezidáig bárki, akivel beszéltem - tehát nyugati szakértők, pénzügyi szakember, magyarországi szakért - egyetért abban, hogy a magyar-csehszlovák szerződés a végzett munka arányában történő áramelosztásra vonatkozik és a jelenlegi szerződés 50-50 százalékos. Tehát a magyarok és csehek nagyjából ugyanannyi munkát végeznek, illetve a magyarok, osztrákok együtt a csehekhez viszonyítva is nagyjából ugyanannyi áramot nyernek majd a jövőben. Úgyhogy az újratárgyalt szerződés összesen csak azt jelenti, hogy az arány megváltozik, ha a csehek a magyar oldalhoz viszonyítva több munkát fektetnek be, úgy a nyert áramnak vagy 5 százalékát kapják. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 2. folyt.
|
Csehszlovákia pontosan ugyanannyi áramot kap akkor is, ha Nagymaros leáll, mintha Nagymaros nem áll le, mert ők ugyanannyi munkát végeztek. Semmi igazságtalanságról nincs szó. A másik dolog, amit még szintén aláhúznék, csak hogy érzékeljük, hogy kapacitás dolgában Bős Nagymaroshoz úgy arányul, mint 80 százalék a 20-hoz. Tehát Nagymaros kapacitása nagyon kicsi. Végeredményben az 50:50 százalékos osztozkodás helyzett valami olyasmi következne be, hogy 60:40, vagy 35:65 - ilyesmi. - A környezetvédőknek a szennyvíztisztítással kapcsolatban is van követelésük. - Két félreértés van. Az egyik: a parlament októberben hozott egy jóindulatú, de rendkívül tájékozatlan döntést. Jóindulatú abban az értelemben, hogy azt mondták, hogy a szennyvíztisztítás problémája megoldandó mielőtt a vízgátat csúcsrajáratják, és rosszul tájékozott, mert a szennyvízprobléma az előtt megoldandó, mielőtt duzzasztanak. A képviselők agyában összekeveredett ez a két fogalom, hogy csúcsrajáratás - ami ugye ez az angolvécés megoldás, hogy egyszerre leengedjük a sok vizet, amikor éppen sok áramra van szükség - és a duzzasztás, ami a szó, maga egész világos, hogy mit jelent. A szennyvíztisztítás problémáját az előtt kell megoldani, mielőtt duzzasztanánk, ugyanis a szennyeződés a vízben attól válik veszélyessé, hogy a vízfolyás lelassul. A folyó öntisztítása az két összetevőből táplálkozik. Az egyik az oxigéntartalom a vízben, és ezt mint a Duna tüdejét kivágják azzal, hogy a Dunát kiemelik a medréből, és egy ilyen szigetelt mellékcsatornákba terelik. Nem szabad például Ausztriába. Egyáltalán, törvényileg tiltott kettes minőségű víznél rosszabb vizet duzzasztani. A magyar Dunaszakasz hármas minőségű. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 3. folyt.
|
Tehát a parlament ugyan jóindulattal, de félreértve a csúcsrajáratásról beszélt, amikor a duzzasztást kellett volna megtiltania egész addig, amíg a szennyvízprobléma meg nem oldódik. - Mi a véleménye Lipták úrnak, az Országgyűlés hamarosan meggondolhatja-e magát - tekintettel arra, hogy a magyar sajtó és a magyar hivatalos személyek közül egyre többen negatívan nyilatkoznak a vízlépcsőt illetően? - Az az érzésem, hogy az igazán tisztességes és tájékozott döntés csak az új Országgyűléstől várható. Tehát az 1990 augusztusában létrejövő, már szabadabban választott Országgyűlés dönt. Mi arra vagyunk felkészülve, hogy addig tovább folyik ez a harc. Nagyon örülnék, hogyha pesszimistának bizonyítanának az események engem, mert az országnak ez megtakarítana körülbelül 30 milliárd forintot. Lehet, hogy a parlamentben már most van esélyünk. Én még úgy érzem, hogy nincs. Én még úgy érzem, hogy ott azt fogják csinálni, amit a Grósz-kormány mond, hogy csináljanak. Ott még pártfegyelem-reflex fog uralkodni. - Lipták professzor úr szerint a hazai ellenzéknek mekkora szüksége lehet a külföldön élő magyarság támogatására? - Véleményem szerint nagyobb a szükségük, mint valaha. Mert a rendszer nagyon ügyesen elért egy olyan lélektani trükköt, hogy már nem hazudnak annyira, és ezért az emberek nem hallgatják az önök rádióját, vagy a Szabad Európát, vagy nem olvassák a szamizdat lapokat, mert már azt hiszik, hogy a magyar a televízió és rádióforrásban is félig-meddig megtudják az igazat, de közben nem tudják meg. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 4. folyt.
|
Sok az elmúlt hat hónapban hangoztatott tény, hogy kifizetjük a felfüggesztés költségeit - a közvélemény nem tudja. És ugyanígy sorolhatnék egy csomó olyan dolgot, amit a kormány cenzúrabojkott alá tett és eredményesen teszi. A közvélemény még ma is azt hiszi, hogy a leállítás többe kerülne. - És végül Önök a közeljövőre milyen célt tűztek maguk elé? - Minden erővel igyekszünk a népszavazás előtt a közvélemény tudomására hozni ezeket az alapvető tényeket. Változás a pénzspeciális programomban csak annyi, hogy most, a következő látogatáskor a vidéki városokra fogok koncentrálni, mert az az érzésem, hogy Pesten - mondjuk - jobb a tájékozottság. - Lipták Béla professzor az amerikai központú magyar környezetvédelmi alap vezetője nyilatkozott. +++
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|