 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - ,,Az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének 1973-as állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről,, című dokumentuma volt a téma a Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának keddi ülésén Budapesten. Az állásfoglalás elítélte Hegedűs András, Márkus Mária, Heller Ágnes, Márkus György, Kiss János, Bencze György és Vajda Mihály munkásságát, s kiadását adminisztratív kényszerintézkedések sora követte.
Kelemen János, a szakosztály elnöke megnyitójában arról szólt,
hogy a filozófia, mint szakma, a hatalom ideológiai
legitimációjaként is intézményesült. Az első előadó, Ludassy Mária
filozófia-történeti példákkal támasztotta alá, hogy a
filozófiatudomány terén az államhatalomnak közvetlen befolyása van a
tudományra. A reneszánsz óta alapkövetelménye bizonyos filozófiai
irányzatoknak: a hatalom az egyedüli megszabója annak, hogy mi
,,szép és igaz,,.
Huszár Tibor korreferátumában a tanulságokat értékelve
rámutatott: a tudomány, a művészet autonómiájának felfüggesztése a
dolgok eltorzulásához vezet. Egyértelműen következik ebből az is,
hogy az 1973-as határozatot az MSZMP-nek vissza kell vonnia.
Demokratikus államban ugyanis a politika, a tudomány és a művészet
szférája autonóm. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (2. rész)
|
Bayer József előadásában hangsúlyozta: a társadalmi nyilvánosság
szerkezetének demokratikus irányú átalakulásával várható volt, hogy
szembe kell nézni a nyilvánosság korábbi korlátozásának egész
gyakorlatával, politikai-ideológiai kontextusával. Ma már
nyilvánvaló, hogy az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének
állásfoglalása az 1968-as prágai események politikai visszahatása,
illetőleg a hazai reformerők átmeneti vereségének egyik
megnyilvánulása volt. Az állásfoglalást elsősorban a politikai
reform elmaradása, a monolitikus politikai szerkezet és vele az
ideológiai monopólium igényének fennmaradása tette lehetővé. A
dokumentum világosan jelezte a szellemi mozgástér beszűkülését.
Következményeként pedig nemcsak visszaszorultak bizonyos
politikailag nem ,,szalonképesnek,, tartott törekvések, de az
uralkodó ideológia maga sem tudta megőrizni saját szellemi
potenciálját. A marxizmus, miután megtagadták irányzatai létezésének
lehetőségét, előbb csak unalmassá vált, végül egyre
differenciálatlanabbul a mindenkori fennálló rend bosszantó apológiájának
rossz hírébe keveredett. Ebben nagy szerepe volt az 1973-as
állásfoglalásnak azzal, hogy tudatosította az emberekben a
szocializmus önkritikájának elvi-ideológiai korlátait.
Az elítélt társadalomtudósoknak kérdésfelvetéseikben általában
igazuk volt, válaszaikban nem feltétlenül - mutatott rá Bayer
József. Ma már világosan megkülönböztethetők azok a nézetek, amelyek
időközben tudományos közhelyekké váltak. Ezenkívül vannak
olyan problémák - így például a marxizmus pluralizmusának kérdése -,
amelyek körül a vita máig sem csitult el. Az előadó
kifejtette: mai szemmel nézve elszomorító, hogy milyen kevés türelem
és fogékonyság mutatkozott akkor az új kérdések felvetése iránt.
Ahelyett, hogy a tudomány normális műhelyében
mérettethetett volna meg e nézetek tényleges társadalomtudományi
relevanciája, a szerzők ellen politikai harcot kezdtek. Az
állásfoglalás megsértette az MSZMP 1969-es tudománypolitikai
irányelveit is, amely a tudományirányítás korábbi
sztálinista-zsdanovista gyakorlatának meghaladását ígérte, s amely
helyesen állapította meg többek között azt is, hogy a szabad
tudományos vitalégkör előmozdítja a marxizmus fejlődését.
(folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 20:23
|
Vissza »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (3. rész)
|
Az 1973-as állásfoglalás által kifejezett korlátok ma már
mindenki számára nyilvánvalóak. A szenvedő alanyok állampolgári és
erkölcsi rehabilitációja, visszatalálásuk a hazai tudományos és
szellemi közéletbe - amelytől idegennek találták (valójában
elidegenítették) őket - azonban nem látványos politikai gesztusokon
múlik, hanem elsősorban annak a politikai szerkezetnek és
tudománypolitikai gyakorlatnak a radikális meghaladásán, amely
kirekesztésüket előidézte - hangsúlyozta végezetül Bayer József.
Huff Endre arról beszélt, hogy a határozat nemcsak a filozófia,
hanem más társadalomtudományok művelőinek kirekesztését is
jelentette. Negatív fordulatot hozott a magyar filozófiai életben, s
emiatt mindmáig időszerű az az igény, hogy a társadalmi problémák
filozófikus megközelítésének becsületét vissza kell szerezni.
Az ülésen bejelentették, hogy ezen a héten megjelenik a
Világosság című lap különszáma, amely tartalmazza majd az MSZMP KB
kultúrpolitikai munkaközössége 1973-ban hozott állásfoglalásának
kritikáját. A tanulmányt Kelemen János vezetésével Ludassy Mária,
Fehér Márta, Tordai Zádor filozófusok, Garai László pszichológus és
Szamuely László közgazdász készítették. (MTI)
1989. május 2., kedd 20:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|