|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A kormánnyal korábban kötött megállapodásokat felül kell vizsgálni - A SZOT elnökségének rendkívüli ülése (1. rész)
|
1989. április 17., hétfő - Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szakszervezeti tennivalókat. Az ülésről Sándor László, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat.
Elmondta: az utóbbi időszak kormányzati döntései jelentős ellenérzést váltottak ki a tagság körében, mert miközben a kormány egyre több terhet hárít a lakosságra, a gazdaság helyzete nem javul, így az emberek számára értelmetlennek tünik az áldozatvállalás. A SZOT titkára emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi időben megtett kormányzati intézkedéseket a szakszervezetek sorozatosan bírálták, de észrevételeiket, a korábbiakhoz hasonlóan, a kormány figyelmen kívűl hagyta. A kialakult helyzetet elemezve az elnökség arra a következtetésre jutott: a kormánnyal korábban megkötött megállapodásokat felül kell vizsgálni. A testület újabb tárgyalásokra azonban csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lát lehetőséget. A SZOT vezetői csak egy összetételében jelentősen megújult kormánnyal látnak esélyt érdemi megállapodásokra. A feltételek között szerepel az is, hogy a kormány és a SZOT vezetőinek találkozójáig a kormány ne hozzon további, az életszínvonalat hátrányosan érintő, árnövelő hatásu intézkedéseket. Ide tartozik az is, hogy a tárgyalásokig a kormány függessze fel a május 2-ától tervezett és már korábban bejelentett árintézkedéseket. Követelik a legszükségesebb szociálpolitikai intézkedések megtételét, így a korábbi SZOT-kormány találkozón elfogadottak szerint - május 1-jétől - a nyugdíjak egységesen 100 forinttal történő emelését. A SZOT titkára a tárgyalások egyik legfontosabb előfeltételeként azt jelölte meg, hogy a kormány most már adjon végre számot a nyilvánosság előtt az ország valós helyzetéről. Nyilvánosan meg kell mondani, mekkora az ország adóssága, milyen annak összetétele és miként alakult ki mai adósságállományunk. A kormánynak el kell számolnia arról is, hogy a nemzetközi pénzügyi szervekkel kiknek a felhatalmazásával és milyen megállapodásokat kötött. A tárgyalásokig a kormány körvonalazza rövid távú, válságkezelő programját és az azt szolgáló konkrét intézkedéseket. (folyt.köv.)
1989. április 17., hétfő 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormánnyal korábban kötött megállapodásokat felül kelll vizsgálni - A SZOT elnökségének rendkívüli ülése (2. rész)
|
Foglaljon állást a szociálpolitika, a bér- és költségvetési reform kérdéseiben, ismertesse az adórendszer átalakításával kapcsolatos elgondolásait. A szakszervezetek csak az említettek tisztázását követően látnak lehetőséget a társadalmi konszenzus kialakítására. Ezzel összefüggésben a SZOT titkára hangsúlyozta: a szakszervezeteknek nem érdekűk, hogy irreális követelésekkel lépjenek fel, s hogy megalapozatlan igényeikkel tovább mélyitsék az egyébként is súlyos, feszűlt társadalmi, gazdasági helyzetet, veszélyeztetve az ország stabilitását. Ezért az elnökség elhatárolja magát minden megalapozatlan követeléstől. Ugyanakkor a szakszervezetek a jövőben nem fogadják el, hogy semmibe vegyék felelős javaslataikat, a munkavállalók érdekeiben tett kezdeményező lépéseiket. Sándor László arról is tájékoztatott, hogy az elnökség véleménye szerint a tárgyalásokat előkészítő konzultációkat addig is folytatni kell, amig a kormánytól nem kapnak világos válaszokat kérdéseikre. Mint mondta, a kormány válaszától függ majd, hogy a szakszervezetek tárgyalóasztalhoz ülnek-e vagy az érdekérvényesítés valamilyen más eszközét veszik igénybe. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a szakszervezetek alapvetően a tárgyalásos megoldásban érdekeltek, de ha a tárgyalásokk nem vezetnek eredményre, akkor a tagsággal konzultálva döntenek arról, hogy milyen más eszközökkel szerezzenek érvényt a tagság érdekeinek. Az esetlegesen alkalmazandó országos figyelmeztető sztrájk kérdését Sándor László nem kerülte meg, ám, mint mondta, a tárgyalás és a sztrájk között még sokféle lehetőségűk van a szakszervezeteknek. Ezzel kapcsolatban utalt a május 1-jei ünnepségre, amelynek az elnökség véleménye szerint a munkavállalói érdekek tömegdemonstrációjának kell lennie. Az elnökség a tagság véleményét kéri majd ahhoz, hogy a szakszervezeti mozgalom a következő időszakban milyen lépésekre szánja el magát, milyen tárgyalási poziciót foglaljon el. Kérdésekre válaszolva a SZOT titkára úgy vélekedett, hogy már május második felében sor kerülhet a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozójára. Arról is tájékoztatott, hogy a szakszervezetek júniusra kidolgozzák gazdaságpolitikai koncepciójukat, amelynek nyilvános vitájában szeretnék bebizonyítani, hogy nemcsak egyetlen alternatíva létezik a gondokból való kilábalásra. (MTI)
1989. április 17., hétfő 18:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|