|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 10., hétfő - A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Rékának, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága. Elsőként Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagymaros térségében kivágtak ötvenöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágására. Nem igaz az a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek volna, szakértők véleménye szerint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. Ez a folyamat azonban - ugyancsak szakvélemények szerint - visszafordítható lett volna, a fákat meg lehetett volna menteni. A kár annál is nagyobb, mivel ez a nyárfasor meghatározta a táj képét. A későbbiekre vonatkozó tervek sem számoltak a fák kipusztításával, a majdani állapotot előrevetítő fantáziaképeken is látható a fasor.
A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen jellegű, engedély néküli tevékenysége megengedhetetlen, s feltétlenül szükséges vizsgálatot indítani a felelősség megállapítására. E kérdés kapcsán szóba került az is, hogy a térségben - akár a kivágott fatörzsekből - állítsanak emléket az itt kárba veszett értékeknek. A meghívottként jelenlévő Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár ehhez a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudomása szerint a kivágás időpontjában már csak 29 fa állt, s az őhozzá eljuttatott szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt adott a fasor kivágására. A későbbi szóváltásban a bizottság tagjai vitatták e tájékoztatás pontosságát, rámutatva, hogy a kivágást követően elkészített helyszíni jegyzőkönyvben is 55 fa szerepelt, a helyi tanácselnöknek pedig nincs is illetékessége az ilyenfajta kérdések eldöntésében. Hoch Róbert akadémikus annak a véleményének adott hangot: a fák gyors kivágása azt sugallmazza, hogy a beruházók nem a kormány ígéretének megfelelően járnak el. Kifejtette még: az a rossz érzés kísérti, hogy a társadalmi bizottság puszta létével egyeseknek alibit szolgáltat, ám valóságos beavatkozásra a dolgok folyamatába tulajdonképpen nincs módja. (folyt.köv.)
1989. április 10., hétfő 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (2. rész)
|
Kindler József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense - akit szakértőként hívtak meg a tanácskozásra - azt hangoztatta: az OVIBER nem veszi komolyan a kormány álláspontját. Véleménye szerint - ehhez egyébként többen is csatlakoztak - új gazdasági számításokat kellene elvégezni arról, hogy milyen kockázattal jár a beruházás folytatása, illetve leállítása. Ugyancsak javasolta, hogy a beruházás területét vizsgálják meg földrengéstani szempontból is, mert az erre vonatkozó eddigi elemzések nem tűnnek megnyugtatónak, s beláthatatlan következményei lehetnek, ha a lágy, morzsolható kőzetágy miatt megmozdul a gát. A térségben kialakítandó monitoring rendszer sem megfelelő. Az elmúlt hetekben Magyarországon vizsgálódó amerikai szakembercsoport véleménye is az, hogy egy ilyen nagy mértékű beavatkozás előtt legalább öt éven át kellene figyelni a környezet különböző tényezőit, hogy ehhez az alapállapothoz lehessen viszonyítani a későbbi változásokat. Végül Kindler József arra mutatott rá, hogy a beruházást energiatermelés, illetve -felhasználás szempontjából is újra kellene gondolni. Ez utóbbi felvetéshez kapcsolódóan Gánti Tibor, a MTESZ környezet- és természetvédelmi tanácsának elnökhelyettese elmondta: energiagazdálkodási szakemberek szerint 8,8 milliárd forintos beruházással biztosítani lehetne azt az energiát, amelyet a nagymarosi erőmű termelne. Ebből az összegből el lehetne végezni a meglévő hazai hőerőművek rekonstrukcióját, s gépészeti átalakításokkal a mostani 30 százalék helyett 50 százalékra lehetne növelni az erőművek hatásfokát többletfűtőerő felhasználása nélkül. Ezzel a gépészeti beavatkozással 22 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni. Ha ez a szakvélemény megalapozottnak bizonyul - s ezt mielőbb meg kell állapítani -, akkor a beruházást egy napig sem szabadna tovább folytatni. Felvetődött a vitában, hogy a magyar-csehszlovák határtól nem messze, Léván épül egy négyszer ezer megawattos atomerőmű, amelynek első blokkját hamarosan üzembe helyezik. Felhívták a figyelmet arra, hogy a készülő monitoring rendszer méréseit terjesszék ki a radioaktivitás vizsgálatára is. A beruházás visszafordíthatatlan folyamataival kapcsolatban több kétely merült fel. Amint azt Varga Miklós megerősítette, a kormány állásfoglalása szerint visszafordíthatatlanságot csak a betonozási munkák jelentenek, de azok még nem kezdődtek el. (folyt. köv.)
1989. április 10., hétfő 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (3. rész)
|
A vissza nem fordítható folyamatokkal kapcsolatban Börtetics Sándor, a Győr-Sopron Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a Szigetközben 82 százalékos az oda tervezett létesítmények kiépítettsége. Ha leállítanák a nagymarosi beruházást, ez beláthatatlan következményeket okozna Szigetköz ökológiájában. Másfelől: a mederrobbantások a megengedett munkák közé tartoznak, ám ezeknek is felmérhetetlen hatása lehet a karsztvizekre; ezt a tényezőt is figyelembe kellene venni. Végül a bizottság tagjai a beruházás egyik sarkalatos kérdéséről a szennyvíztisztításról váltottak szót Kovács György Zoltán, a Komárom Megyei Tanács képviselője javaslatára. Általános volt a vélemény: a magyarországi területeken bármit tegyenek is, az hatástalan marad, amennyiben az osztrák vagy a csehszlovák oldalon nem oldják meg a szennyvíztisztítást, nem építenek szennyvíztisztító műveket. Erről a kérdésről részletesebben a következő, júniusi ülésén tanácskozik a bizottság. A vitában többször is felvetődött, vajon van-e értelme a ,,bizottságosdinak,, , mivel - az eddigiek szerint - nem tudják érvényre juttatni javaslataikat. (MTI)
1989. április 10., hétfő 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|