|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (2. rész)
|
Grósz Károly utalt arra is, hogy Moszkvában kifejtette a kétoldalú gazdasági szerződésekről és a KGST-n belüli viszonyokról a véleményét. A magyar álláspont ezzel kapcsolatban az volt, hogy egy új elszámolási rendszert szeretnénk megvalósítani a kétoldalú kapcsolatokban, ami leegyszerűsíően fogalmazva a finn modellnek lenne megfelelő. Ehhez kérte Gorbacsov politikai támogatását, aki egyetértett ezzel, ugyanakkor megjegyezte, hogy a KGST korszerűsítése szükséges, de nagyon időigényes folyamat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad megvárni, amíg az összes tagország érdekeit egyeztetni tudják, és szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy nem lehet a KGST-t felülről, néhány miniszterelnök megállapodása alapján korszerűsíteni. Először a kétoldalú kapcsolatokat kell fejleszteni, s amikor ennek köszönhetően egy egységesebb, jobban összehangolt piac lesz, akkor lehet magasabb szintre lépni a KGST-ben is. A magyar álláspontnak most kedvezőbb volt a fogadtatása, mint korábban - emelte ki a főtitkár. Kitért arra is, hogy a magyar javaslattal kapcsolatos fogadókészséget nem ismerik valamennyi szocialista országban, de mindenütt barátkoznak a gondolattal, és másoknak is vannak nagyon konstruktív javaslatai. A Gorbacsovval folytatott tanácskozással összefüggésben, illetve egy, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott megjegyzés kapcsán került szóba a román kérdés, s az aradi találkozó óta eltelt időszak. Grósz Károly erre vonatkozóan kifejtette: Arad óta ismereteink gazdagodtak, többet tudunk az ottani folyamatokról, jobban megismertük a nemzetközi közvélemény álláspontját is. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mindez nem lesz hatástalan a román politikára, a román belpolitikai életre, amelynek formálódása, rugalmasabb megjelenése több lehetőséget ad számukra az együttműködésre, a vitás kérdések tisztázására. Nekünk nem a román néppel van konfliktusunk - hangoztatta -, hanem a román politika olyan kérdésköreivel, amelyeknél elvi és gyakorlati felfogásunk eltér. Nem változott megítélésünk a román nemzetiségi politikát illetően sem; első perctől kezdve azt vallottuk, s személy szerint a főtitkár is, hogy elfogadhatatlan számunkra az az álláspont: Romániában a nemzetiségi problémákat megoldották. Folytatva a beszélgetést, Grósz Károly egy kérdés kapcsán kitért arra is, hogy minden országnak a belügye, miképpen kezeli az alternatív módon, a másképpen gondolkodókat. Ha Magyarországon az emberek azt gondolják, hogy Csehszlovákiában nem kezelik helyesen ezt a kérdést, akkor juttassák kifejezésre véleményüket. Ez ellen nekünk nincs kifogásunk, hiszen azt is lehetővé tesszük, ha esetleg a magyar politika ellen akarnak tüntetéssel tiltakozni. Magyarországon tehát más gyakorlatot folytatunk. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|