|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz - Lityeraturnaja Gazeta (1.rész)
|
Moszkva, 1989. március 29. szerda. (MTI-tud.) - Grósz Károlyról közöl portrét legújabb számában a Lityeraturnaja Gazeta. A szovjet irodalmi hetilap munkatársa az MSZMP főtitkárának interjúiban tallózva, s januárban Budapesten vele készített beszélgetés alapján rajzolja fel a magyar vezető politikai arcképét, valamint bemutatja a magyarországi változásokat, a kibontakozó folyamatokat.
Kiemelten foglalkozik Grósz tavaly májusban történt főtitkárrá választásával, valamint Kádár Jánoshoz fűződő viszonyával. Grósz Károly a szovjet hetilap munkatársának nyilatkozva felvázolta az új gazdasági startégia főbb pilléreit. A főtitkár szerint először is sokkal hatékonyabban kellene működtetni a társadalmi tulajdont, megfelelő érdekeltségi rendszerrel. Utalt arra is, hogy aránytalanul magas a társadalmi tulajdon aránya egy elméleti tévedés következtében, miszerint a szocializmust rövid idő alatt fel lehet építeni. A szocializmus, mint átmeneti szakasz még évtizedekig, ha nem évszázadokig létezik még. Ezért az én elképzelésem: 70-75 százalék a társadalmi és 25-30 százalék a magántulajdon aránya. A pártban sokan szememre vetik, hogy elárulom a szocializmust. De ez nem így van. A tulajdonformák ésszerű aránya mellett a szocializmus szocializmus marad, a benne rejlő hatalmas erőket viszont jobban tudjuk hasznosítani - mondta. A politikai változásokat áttekintve Grósz Károly az utóbbi korszak történelmi tanulságairól szólva egyebek között megállapította: Kádár Jánosnak az az érdeme, hogy a gyakorlatban utasította vissza a társadalom sztálinista modelljét. De hatalmas adóssága is maradt A rossz, elavult építményt lerombolva nem hozott létre új, önszabályozó politikai rendszert. A mechanizmus még most is sok mindenben a szubjektív tényezőre épül. A párt szerencséje, hogy 1956 után olyan vezető került azt élére, mint Kádár János. De mindaz, ami eleinte érték volt a párt szempontjából, idővel teherré változott. 20-25 év múltával ő már nem győzte követni a fejlődést, s a rendszer nem tudta automatikusan megszüntetni a felmerült gyengeségeket. A személyiség körül olyan emberek jelentek meg, akik arra használták ki a vákuumot, amire csak akarták. A következmények súlyosak voltak. Egyszóval, a politikai reformok lényegét egy olyan rendszer létrehozásában látom, amely csak minimális mértékben függene a személyes jó tulajdonságoktól és gyengeségektől - hangsúlyozta Grósz. (folyt.)
1989. március 29., szerda 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz - Lityeraturnaja (2. rész)
|
A szovjet újság szerint Grósz Károly is elismeri az új magyarországi modell elméleti gyengéit: - Amit csinálunk - hangzik a főtitkártól vett idézet -, nem alapozható meg elmélettel. De hiszem, hogy nálunk marxista gyakorlat valósul meg. Előbb elérjük a politikai egységet, a gyakorlatban próbáljuk ki elgondolásainkat, s ebből vonjuk le az általános, elméleti következtetéseket. A lap úgy véli, e megjegyzés rávilágít Grósz politikai stílusának egyik legfőbb vonására: előbb a gyakorlat, s csak utána az elmélet. A cikk szerzője, Vlagyimir Sztyefanov idéz abból az interjúból, ahol a főtitkár a változások kapcsán utalt arra, hogy azokat a párt egy szűk köre kezdeményezte, és tévedett, amikor azt hitte: a kezdeményezők lelkesedése átragaad a kommunisták többségére, amely azonban passzív szemlélő maradt. A lap említést tesz szocializmusellenes erők szervezkedéséről, s újból Grószt idézi: - A szélsőségesek taktikájának célja az MSZMP megosztása: ,,reformista,, és ,,sztálinista,, szárnyra bontva a pártot, és ezzel gyengíteni a centrumot. Így akarják gyengíteni az MSZMP-t, magukhoz csatolva a pártról leválókat. (folyt.)
1989. március 29., szerda 15:00
|
Vissza »
|
|
Grósz - Lityeraturnaja (3. rész)
|
A Lityeraturnaja Gazeta végül így ír: - Magyarország helyzete nem napról napra, hanem óráról órára változik. A gazdasági átalakítások hatása eddig csekély, az élet nehezebb lett. Nő az elégedetlenség, a politikai reformok viszont hétmérföldes lépésekkel haladnak előre. De bármilyen tökéletes legyen is a felépítmény, ha az alap nem szilárd, az egész konstrukció meginoghat. Az MSZMP KB a közelmúltban kezdeményezte a többpártrendszer intézményének felélesztését, mint a további politikai fejlődés előfeltételét. De kibírja-e az ellenzék nyomását a jelenlegi MSZMP? - teszi fel a kérdést a lap, majd így folytatja: - Van új akcióprogram. Ennek kell alapul szolgálnia a cselekvő, kezdeményező politikához. Meghirdették a két irányzat - a reformkommunizmus és a szociáldemokrácia - egységét... Egy sorban a milliomos vállalkozó és a nincstelen munkás... Hogyan lehet ezt összekapcsolni? Az ellenzék viszont türelmetlen, elhangzanak olyan követelések, hogy a magyarok tudatából ki kell törölni a bolsevizmust, mi több, a szocializmus fogalmát is. Az MSZMP nem kívánja átengedni a hatalmat, de elvesztése saját hibánkból történne - idézi a hetilap Grósz Károlyt, majd így ír: a pártvezető felelőssége most minden korábbinál nagyobb. +++
1989. március 29., szerda 15:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|