|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Zágrábi hetilap cikke Magyarországról (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. március 21. (MTI-tud.) - A klasszikus politikai pluralizmus létrehozása Magyarországon tulajdonképpen nem meglepetés, az események menete azonban helyenként szokatlanul gyors - írta legújabb számában ,,Az elvesztett idő nyomában,, című, a magyar belpolitikai helyzetet elemző kommentárjában a Danas. A zágrábi hetilap kifejtette: úgy tűnik, mindenki, az MSZMP is igyekszik minél rövidebb idő alatt minél többet elérni, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlanná váljék, hogy csökkentsék jövőbeni esetleges fékezésének lehetőségét. Az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a politikai intézményrendszer gyökeres reformjáról, ami nemcsak lehetővé teszi, hanem ösztönzi is a többpártrendszer bevezetését. Készül az új magyar alkotmány, és az országban 1990-ben, a kelet-európai szocializmus történetében először önálló, ellenzéki pártok indulnak a parlamenti választásokon. Már most mintegy 40, többé-kevésbé politikai jellegű szervezet működik, s közülük kettő, a kisgazda és a szociáldemokrata igazi párt. Az események tehát valóban gyorsan zajlanak, amiből két fontos következtetés vonható le:
1./ A magyar pártvezetés értékelése szerint Magyarország nemzetközi és belső helyzete olyan, hogy lehetőség nyílt a pluralista politikai fejlődésre, s ezt az alkalmat gyorsan és alaposan ki kell használni. Magyarország számára ez különösen fontos, mert az 1956 októbere utáni tragikus tapasztalatok azt mutatták, hogy az ország politikája számára az alapvető dolog a külső körülményekhez való alkalmazkodás, azok számbavétele. Világos, hogy ebben az esetben elsősorban a Szovjetunióra gondolunk, és naívság lenne azt hinni, hogy Magyarország számára most ez elhanyagolható tényező. Grósz Károly, amióta a párt élén áll, már elégszer találkozott Mihail Gorbacsovval ahhoz, hogy tudja, milyen messzire merészkedhet és tud Magyarország elmenni amíg Moszkvában a peresztrojka szele fúj. (folyt.)
1989. március 21., kedd 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|