|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Hágai Nyilatkozat (teljes szöveg) (1. rész)
|
Hága, 1989. március 11. szombat (MTI) -
1. Az élethez való jog az a jog, amelyből az összes többi jogok erednek. E jog garantálása legfőbb kötelessége a világ országaiért felelős személyiségeknek. 2. Napjainkban a Föld légkörét érő súlyos támadások már magukat az életfeltételeket fenyegetik bolygónkon. 3. A tudomány mértékadó módon bizonyította, hogy az utóbbi néhány év alatt a légkör felmelegedése és az ózonréteg pusztulása következtében súlyos veszélyhelyzet alakult ki. Csak az utóbbi eredményezett ellenintézkedést, az ózonréteg védelméről szóló 1985. évi Bécsi Egyezmény, illetve az 1987. évi Montreali Jegyzőkönyv elfogadásával, míg az előbi kérdéssel (ti. a légkör felmelegedésével) egy, az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által létrehozott, az éghajlat változásával foglalkozó bizottság (IPCC) foglalkozik, amely a közelmúltban kezdte meg munkáját. Az ENSZ Közgyűlése 1988-ban határozatot fogadott el a globális éghajlati problémákról (43/53 sz. közgyűlési határozat), amelyben elismerték, hogy a klímaváltozás az emberiség közös gondja. 4. A jelenlegi tudományos ismeretek szerint e jelenségek következményei nemcsak az ökológiai rendszereket, hanem az egész emberiség létérdekeit is kockára tehetik. 5. Mivel a probléma az egész bolygót érinti, a megoldásokat is csak globális szinten lehet kialakítani. A veszélyek jellegéből eredően a keresett ellenszernek ezért nem csupán az ökorendszer megőrzésének alapvető feladatát, hanem az emberiségnek az emberhez méltó körülményekhez és az egészséges környezethez való jogát is figyelembe kell vennie. Másfelől viszont a nemzetek közösségének a jelen és jövőbeni nemzedékekkel szembeni ebből következő kötelessége, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a légkör minőségének megóvására. 6. Ezért úgy gondoljuk, hogy a probléma megoldásának három alapvető vonása van: a létfontosság, a sürgősség és a globalitás. Olyan helyzetbe kerültünk, ami új megközelítést, új nemzetközi jogi elvek kifejlesztését igényli, beleértve új és hatékonyabb döntéshozó és kényszerítő mechanizmusok kialakítását. (folyt.)
1989. március 11., szombat 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hágai Nyilatkozat (teljes szöveg) (2. rész)
|
7. Olyan szabályozó, támogató és az alkalmazkodást elősegítő intézkedésekre van szükség, amelyek figyelembe veszik a részt vevő országok fejlettségi szintjét és teherbíró képességét. A légkört károsító legtöbb szennyezőanyag-kibocsátás jelenleg a fejlett ipari országokból származik. De ugyanezek az országok azok, amelyeknek a legtöbb lehetőségük van a változtatásra, és amelyek rendelkeznek a probléma hatékony kezeléséhez szükséges pénzforrásokkal. 8. A nemzetek közösségének, különösen az ipari országoknak különleges kötelezettségei vannak, hogy segítsék a fejlődő országokat, amelyeket igen hátrányosan érintenek a légkörben végbemenő változások, bár e folyamatokért jelenleg csak elhanyagolható felelősség terhelheti őket. 9. A pénzügyi intézményeknek és fejlesztési szervezeteknek - akár nemzetközi, akár nemzeti szervezetekről legyen szó - koordináltan kell fellépniük, hogy elősegítsék a harmonikus fejlődést. 10. Tiszteletben tartva minden állam nemzetközi kötelezettségeit, az aláírók elismerik az alábbi elveket és elő fogják mozdítani azok érvényesülését: a) Elvi egyetértésüket adják egy új, intézményesített hatáskörnek az ENSZ keretében történő kifejlesztéséhez, akár meglévő intézmények erősítése, akár egy új intézmény létrehozása útján, amely a Föld légkörének megóvásával összefüggésben felelős a légkör további felmelegedésének megakadályozásáért, és amely olyan döntéshozatali eljárásokat fog alkalmazni, amely abban az esetben is hatékony kell hogy legyen, ha esetenként egyhangú megegyezés nem érhető el. b) Elfogadják, hogy az intézményesített hatáskör keretében tanulmányokat készítsenek vagy készíttessenek, kérésre nyújtott kellő információ felhasználásával, hogy biztosítsák a tudományos információk terjesztését és cseréjét, beleértve a szükséges technológiához való hozzájutás elősegítését, továbbá kialakítsák a jogi eszközrendszert és normatívákat állapítsanak meg a légkör védelmének elősegítésére vagy biztosítására, valamint figyelemmel kísérjék azok betartását. c) Elfogadják azt az elvet, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az intézményesített hatáskörben hozott döntések megvalósítása és azok betartása érdekében, a Hágai Nemzetközi Bíróság ellenőrzése alatt. (folyt.)
1989. március 11., szombat 18:30
|
Vissza »
|
|
Hágai Nyilatkozat (teljes szöveg) (3. rész)
|
d) Elfogadják azt az elvet, hogy méltányos segítségben részesítsék azokat az országokat, amelyek számára szokatlanul nagy, vagy különleges terheket jelentenek a légkör védelme érdekében hozott döntések, figyelembe véve többek között fejlettségük szintjét és a légkör romlásában való tényleges felelősségük mértékét. E célból mechanizmusokat kell kifejleszteni. e) A szükséges jogi eszközrendszer kidolgozása, amelyek az említett elvek érvényesítéséhez nemcsak intézményi, hanem pénzügyi oldalról is hatékony és szilárd alapokat teremtenek. A jelen nyilatkozatot aláírásukkal jóváhagyó állam- és kormányfők vagy képviselőik hangsúlyozzák eltökéltségüket, hogy a fent meghatározott elvek érvényesülését elősegítik; elősegítik kezdeményezésük kibontakozását az ENSZ-en belül és az ENSZ égisze alatt működő szervezetekkel összhangban és együttműködésben; - felkérik a világ valamennyi államát, hogy az IPCC tanulmányainak figyelembevételével csatlakozzanak az intézményesített hatáskör létrehozásához szükséges keretegyezmények - különösen az éghajlatról szóló nemzetközi egyezmény - és más dokumentumok kidolgozásához és váltsák valóra a fenti elveket annak érdekében, hogy megvédjék a légkört és csökkentsék az éghajlat változását, különösen a globális felmelegedés ütemét; - szorgalmazzák, hogy a világ valamennyi állama és e kérdésekben illetékes nemzetközi szervezetek írják alá és ratifikálják a természet és a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi egyezményeket, - felszólítják a világ összes nemzetét a jelen deklaráció jóváhagyására.+++
1989. március 11., szombat 18:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|