|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Örmény segélyek - ENSZ-jelentés
|
New York, 1989. március 11. szombat (MTI-TASZSZ) - Az örményországi földrengés károsultjai részére hatvanhét országból küldött külföldi segélyszállítmányok értéke 117 millió dollárt tett ki, de ez az adat nem foglalja magában az egyéb jellegű gyakorlati segítségnyújtás pénzben ki nem fejezhető értékét. Ez a katasztrófák áldozatainak megsegítésére alakult koordináló ENSZ-hivatal (UNDRO) jelentésében olvasható, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra New Yorkban, s amely a január 31-i állapotot mérte fel. A dokumentum szerint ez volt a legnagyobb értékű segítségnyújtás, amelyet az UNDRO fenállása óta feljegyzett.
A jelentés egyebek között beszámol arról, hogy a mentési munkálatok csúcspontján mintegy ezer külföldi szakember, valamint harmincezer - örmény, illetve más szovjet köztársaságokból érkezett - katona és civil vett részt a katasztrófa következményeinek felszámolásában. A nyelvek és operatív módszerek olyan sokszínűsége alakult ki a mentés színhelyén, hogy még normális körülmények között is nehéz lett volna összehangolni és megszervezni a munkát - áll a jelentésben. Az UNDRO szerint a hatékony segítségnyújtást a szovjet kormány rugalmas magatartása is elősegítette, amennyiben biztosította a mentőcsoportok és az újságírók gyors beutazását a földrengés sújtotta körzetbe, az Aeroflot légitársaság révén szavatolta a segélyszállítmányok ingyenes eljuttatását. Nagy szerepe volt a szovjet tájékoztatási eszközöknek is, amelyek naponta tudósították a világot a károsultak sorsáról, folyamatosan ösztönözve ezzel további segítségnyújtásra. Az UNDRO a szovjet politika jelentős változásának minősíti azt, hogy az ország a szervezet genfi székhelyéhez folyamodott segítségért. Ilyen döntés néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Moszkva részéről - olvasható a dokumentumban, amely emlékeztet, hogy a Szovjetunió korábban mindössze kétszer - a húszas években és a második világháború idején - vett igénybe nemzetközi segítséget. +++
1989. március 11., szombat 10:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|