 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (28. rész)
|
Az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban a bizottság úgy vélte:
a koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és
a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog,
illetve a környezetvédelem ügye. A bizottság ezért javasolta, hogy
sorolják az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges
természeti környezethez való jogát, amelynek felelőse az állam
legyen.
A bizottság szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben -
és nem a jogok között - kell szabályozni a nemzetiségek kollektív
jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő
feltételeket biztosít számukra, anyanyelvük, önálló kultúrájuk
megőrzése és fejlesztése érdekében.
A Parlament jogkörének keretében szabályozni kell a kormány
elleni bizalmi szavazást, illetve a bizalmatlansági indítványt, ami
egyébként a miniszterekre is vonatkozik személy szerint. Annak
érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése
ne váljék lehetetlenné, ki kellene mondani, hogy a bizalmatlansági
indítványt benyújtó csoport, párt legyen köteles javaslatot tenni az
új kormányfőre vagy miniszterre. Ez az úgynevezett konstruktív
bizalmatlansági indítvány.
A bizottság véleménye szerint a tulajdoni viszonyok szabályozása
során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban
szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene
sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki
kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét és a formák
kombinálhatóságát. Ez azt jelenti, hogy az egyes tulajdoni formák
külön felsorolása viszont nem indokolt. Végezetül Gajdócsi István
állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett.
Leszögezte: valódi társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha
a legjelentősebb politikai erők, szervezetek - élükön az MSZMP -
támogatják az alkotmány-tervezetet, és annak elfogadására szólítják
fel tagjaikat, illetve a társadalmat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|