 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (18. rész)
|
A záródokumentum emberi jogi-humanitárius kérdésekkel foglalkozó
részei azt tanúsítják, hogy az emberi jogok kérdésköre az államközi
kapcsolatok szerves részévé vált. Az e kérdésekben megfogalmazott
rendelkezések nagy része a Varsói Szerződés országai többségének e
téren való lemaradását, s az átalakítás hozta lehetőségeket tükrözi.
E rendelkezések kialakítása során a Varsói Szerződés részéről még
mindig a nyugati követelések kivédésére való törekvés volt az
irányadó, s nem volt saját cselekvési koncepciója még az olyan,
számára hagyományosan kedvező területeken sem, mint a kultúra és az
oktatás.
Jelentősnek és hatását tekintve példa nélkülinek tekinthető az
úgynevezett emberi dimenzió konzultációs és ellenőrző rendszerének
létrehozása, melynek keretében évente emberi jogi-humanitárius
találkozókra kerül sor. Fontos helyet foglalt el a találkozón az
emberi jogi-humanitárius kérdések közötti a nemzeti kisebbségek
témaköre, amelyben minőségileg új, előremutató kötelezettségek
elfogadására került sor.
Az eddig inkább blokkjellegű tárgyalásokhoz szokott találkozón
újszerű volt a csoportokon belüli egységek megbomlása. A Varsói
Szerződésen belüli eltérések erőteljesen nyilvánultak meg a
gazdasági, s különösen az emberi jogi-humanitárius kérdések vitái
során. A találkozó a Varsói Szerződésen belüli sokszínűség
szemléletes megnyilvánulásának fóruma lett, és ezzel összefüggésben
Románia nemzetközi tekintélye további hanyatlásának színterévé vált.
Magyarország európai elkötelezettségének, az összeurópai
megértés és együttműködés kialakításának, a földrész
megosztottságának kiküszöbölése szellemében lépett fel a bécsi
találkozón. Elgondolásaink helyet kaptak a záródokumentumban.
Jelentősnek tartjuk, hogy először kerültek rögzítésre a nemzetiségi
egyének kapcsolattartási lehetőségei a más államokban élő, velük
azonos nemzeti eredetű személyekkel, joguk az anyanyelvi
információkhoz, nyelvük, kulturális és történelmi műemlékeik
megőrzéséhez, valamint a saját kultúra oktatásához, az arról szóló
ismeretek megszerzéséhez. A záródokumentumban foglalt minden
rendelkezés valamennyi résztvevő állam számára kötelező.
Magyarország azokat ilyen alapon fogja végrehajtani, és a
végrehajtást számonkérni a többi résztvevő államtól. Nem fogadjuk el
Románia ,,értelmező-fenntartási,, nyilatkozatát, amely szerint
válogatni lehetne a kötelezettségek között. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|