 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat.
A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában
arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető
munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják
szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően
megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben
most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban
résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és
résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik
beépíteni.
A jogalkotás törvényben rögzített elveivel
összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve
módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi
vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok -
minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá
váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak
közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik
nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket
is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz
képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a
munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok
alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan
ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és
menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a
tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok
megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen
felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik
az állami tulajdonos.
Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a
munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának
intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a
munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan
rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka
Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.)
1989. március 4., szombat 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|