 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (2. rész)
|
Ily módon a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtagadók
szabad emberként, törvényesen, társadalmi munkával helyettesíthetik
a fegyveres szolgálatot, s ennek Magyarországon is adottak a jogi
feltételei. Szeptemberben az emberi jogokért tartott koncert
alkalmával az Amnesty International itt tartozkódó vezetői is
szorgalmazták ennek a szolgálatnak a bevezetését hazánkban.
Október 5-én az Országház mellett, a Kelet-Nyugat Párbeszéd
Hálózat szervezésében tucatnyi egyesület és társaság részvételével
tüntetés volt a lelkiismereti okból katonai szolgálatukat megtagadó
160 fiatal szabadon bocsátásáért és a polgári szolgálat
bevezetéséért. A tüntetők minderről nyilatkozatot juttattak el Grósz
Károly akkori miniszterelnöknek és Stadinger Istvánnak, az
Országgyűlés elnökének.
Ugyancsak októberben Szabó Egon vezérőrnagy, a Magyar
Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese hazánkban dolgozó
külföldi tudósítóknak elmondta, hogy a ,,pontosított,, magyar
katonai doktrina - amely az új világpolitikai és gazdasági
körülményekhez igazította a Magyar Néphadsereg feladatait - már
tartalmazza az alternatív katonai szolgálatot is. Az elképzelések
abból indultak ki - mondta akkor -, hogy a haza védelmének
,,többféle módon lehessen eleget tenni,,.
A Minisztertanács november elején döntött ebben a kérdésben. A
kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli
katonai szolgálat mellett lehetővé teszik a polgári szolgálatot is:
a vallási vagy lelkiismereti okokból semmiféle katonai szolgálatot
sem vállaló fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai
elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk.
Január 9-én több alternatív szervezet nyújtott be kérelmet ebben
a tárgykörben az Országgyűlés Sajtóirodájához. Másnap Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter expozéjában jelezte: az alkotmánynak a
honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit is módosítják,
hogy a lelkiismereti, vallási okokból fegyveres vagy katonai
szolgálatot nem vállalók számára is megteremtsék a polgári szolgálat
lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 16:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|