|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Józanul mérlegelni az együttműködést Beszélgetés Bíró Gyulával, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkárával
|
Az elmúlt év végén országos elnökségi ülésen tekintette át a Magyar-Szovjet Baráti Társaság eddigi tevékenységének eredményeit, s tárgyalt arról, hogy a dinamikusan változó bel és külpolitikai helzetben a társaság milyen új feladatokat tűzzön maga elé. Ott elhangzott beszédében Bíró Gyula főtitkár többek között az említet változásokra hivatkozva is sürgette a baráti társaságban folyó munka korszerűsítését. - A politikai intézményrendszer hazánkban végbement és még most is tartó reformja nem maradt hatás nélkül a mi mozgalmunkra sem. A korábbi monolitikus állapot felbomlása arra kényszerít bennünket is, hogy mind önállóbban gondolkozzunk a magunk dolgáról. Az évzáró elnökségi ülésre ezért már hónapokkal korábban megkezdtük a felkészülést találkozók, viták formájában. Ezek tapasztalatait összegezte az ülés és fogalmazott meg új programot az elkövetkező időszakra. - Mi ennek a programnak a lényege? - Elsősorban az, hogy a mozgalom alapvető céljai változatlanok. Elődeink 1945-ben azért hozták létre az Magyar-Szovjet Művelődési Társaságot, mert rendkívüli mértékben megnőtt itthon az érdeklődés a Szovjetunió iránt. Nem véletlen tehát, hogy a progresszív értelmiség legjobbjai álltak a mozgalom élére. A társaság díszelnöke Szentgyörgyi Albert volt, s a tagok között találhattuk Zilahy Lajost, Bajor Gizit, Major Tamást és sok más neves személyt is. A névsorból talán nem tűnik ki, de tény, hogy az első időkben túlsúlyban voltak a társaságban a pártonkívüli tagok. Kiváló értelmiségiek ma is részt vesznek a mozgalom vezetésében. A változó politikai, gazdasági helyzetben azonban meg kell találnunk az új aktualitásokat is. A két ország közötti gazdasági együttműködés fontosságának felismerése és vállalása mellett sem szabad elfeledkezni például a világgazdasági realitásokról. Józanul kell mérlegelnünk az együttműködés értékeit, hiszen a szovjet gazdasági megrendelések teljesítése körülbelül egymillió embernek ad biztos megélhetést. Hasonlóan fontosak számunkra a szovjet importanyagok, termékek, de aligha lehet alulértékelni a szovjet piac jelentőségét. (folyt.)
1989. február 24., péntek 10:53
|
Vissza »
|
|
Józanul mérlegelni 2.
|
Ugyanakkor igaz, hogy elszámolási nehézségek, a cserearányok nem kielégítő volta fékezi ezt az együttműködést. Társaságunknak érzésem szerint e területeken fontos szerepe lehet. - Milyen lehetőségeket látnak a személyes kapcsolatok építésében? - A Szovjetunióban bevezetett utazási könnyítések, a kishatárforgalom bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása Kárpátalja felé jelezhetik a két nép közötti kapcsolatok javulását. Kárpátalja számunkra különösen érdekes, mivel e területen hosszú ideig indokolatlan elzártság volt tapasztalható. Nálunk egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a Szovjetunió iránt s a társaság a barátságturizmus keretében pályázatok kiírásával igyekszik pénzügyi támogatást nyújtani azon tagcsoportjainak, akik a legméltóbbak e támogatásra, íly módon segítjük utazásukat. - Ehhez persze pénz kell. Hogyan gazdálkodik az MSZBT? A nehéz gazdasági helyzetben milyen lehetőségekkel rendelkeznek? - Lényegesen szerényebbekkel, mint korábban. Az Országgyűlés jelentős csökkenést szavazott meg a költségvetési szervek támogatásában. A remélt állami támogatásunk 30 százalékkal csökkent, s ez érzékenyen érint bennünket, de úgy érzem, hogy munkatervünket mégis teljesíteni tudjuk. Részben azért is, mert egyes népszerű kiadványainkból saját bevételre is törekszünk. Úgy látom, hogy a 44 millió forintos állami támogatás ilyenformán fedezni tudja társaságunk kiadásait, amelyeknek egyébként mintegy 30 százalékát a barátságturizmus támogatására fordítjuk. - A tagozódó, artikulálódó magyar társadalomban milyen szerepet szán magának a társaság? - Mi tagadás, megszoktunk egyfajta kötődést a meglévő társadalmi szervekhez, így az MSZMP-hez is. Ezekre a kötődésekre mint alapvető bázisokra a jövőben is építeni kívánunk. A mozgalmunk azonban kezdetektől fogva igen sokrétű, sokféle korú, helyzetű, gondolkodású embert fog össze. Ezért tehát nyitottnak kell lennünk minden új, velünk rokonszenvező kezdeményezés iránt. Budapesten működik egy örmény baráti kör, amely ma már a tagcsoportunk. De van litván baráti kör, sőt Szegeden a Szovjetunióból áttelepültek tömörültek klubba. Az ilyen kezdeményezéseket mi is szívesen támogatjuk. - Gyakorlatilag megszűnt az MSZBT monopolhelyzete, hiszen számos baráti társaság is létrejött már az országban. Például a Magyar-Kínai Baráti Társaság, vagy a Magyar-Japán Baráti Kör, amelynek már vidéki tagozata is van. Az ország közelmúltig egyetlen, s ma is legnagyobb baráti társasága hogyan tekint az újakra? (folyt.)
1989. február 24., péntek 10:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Józanul mérlegelni 3.
|
- A már többször említett elnökségi ülésen is szóba került az, hogy megszűnt az MSZBT monopolhelyzete. Valóban megjelentek a hozzánk hasonló társadalmi formációk is. Az biztos, hogy nem riválisokként tekintünk rájuk, ennek nem is volna értelme. Az új társaságok egy nyitottabb bel- és külpolitika természetes következményei. Úgy gondolom, idővel majd bizonyos működési tapasztalatok birtokában több ilyen baráti társaság létrejöttével, helye lehetne valamiféle olyan, a teljes önkéntességen alapuló társadalmi fórumnak vagy szövetségnek, amilyen például a Szovjetunióban, Bulgáriában, Mongóliában vagy más országokban működik. A mai társadalmi politikai helyzetben egy társaság sem tekintheti magát egyeduralkodónak. Ha van előnyünk a többivel szemben, akkor az a több évtizedes tapasztalatból fakad. Ezt viszont szívesen, megosztjuk - ha kérik - másokkal is. (MTI-Press)
1989. február 24., péntek 10:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|