|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A világ együtt érez az erdélyi menekültekkel - Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök nyilatkozata (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - Egy évvel ezelőtt kelt levelében Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök azzal a kéréssel fordult a hazai plébániákhoz, hogy minden lehetséges módon segítsék az országunkban letelepedni kívánó erdélyi menekülteket. A kérés eljutott a határon túlra is, és meghallgatásra talált a világ számos országában; magánszemélyek és közösségek küldenek Magyarországra adományokat: pénzt, használati tárgyakat. A felhívásról és az eredményről nyilatkozott a római katolikus főpap Honti Katalinnak, az MTI munkatársának. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az erdélyi menekültek sorsa szívügye az egyháznak, majd a részletekre térve a következőket mondta:
- Budapesten jelenleg tizenkét plébánia foglalkozik a menekültek ügyeinek intézésével, segítésükkel. Az én egyházmegyém három városában, Szegeden, Békéscsabán és Debrecenben látják el a segélyezéssel kapcsolatos feladatokat, ezen kívül Mátészalkán és Miskolcon fogadják a rászorulókat. A magyar püspöki kar kérte a hazai plébániákat, hogy évente egy alkalommal gyűjtsék össze az adományokat, és juttassák el hozzánk, Szegedre. A küldemények egyébként szervezés nélkül is folyamatosan érkeznek. De a kérések is. A szegedi felsővárosi plébánián például naponta öt-hat menekült jelentkezik. - Tudomásom szerint a lakáshoz jutást is segíti az egyház. - A menekülteknek ma már módjuk van OTP-hitelt felvenni, mi pedig úgy tervezzük, hogy a lehetőség szerint néhány családnak lakásvásárlásra, -építésre 200.000 forintot adunk. Ez az összeg nem sok, tudjuk, de ha segít a tanács is, indulásnak talán elég az egyéb hitellel együtt. Az összegnek azonban csak a fele ajándék, a másik felét vissza kell majd fizetni, természetesen részletekben és kamat nélkül. Úgy gondoljuk, az itt letelepedni szándékozóknak is érezniük kell, van nekik is kötelességük. (folyt. köv.)
1989. február 23., csütörtök 23:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A világ együtt érez az erdélyi menekültekkel - Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök nyilatkozata (2. rész)
|
- Milyen segítséget nyújtottak a külföldi egyházak? - Hosszú lenne a felsorolás, ezért csak példákat említek. Ausztriából 30.000, Olaszországból több mint 18.000 dollár érkezett, a hollandok 50.000 holland guldent, a svájciak több mint 30.000 dollárt küldtek. Belgiumból 300.000 belga frankot kaptunk. Sok olyan levél érkezett magánszemélyektől, amelyben csekk volt, 10 dollártól 600 dolláros értékig. Ezek és a hazai adományok teszik lehetővé, hogy a menekülteket gyorssegélyben részesítsük. A hozzánk érkezett segélyre fordítható összeg 10-12 millió forint. A pénzen kívül sok-sok csomag jött, ruha, cipő, takarók, ágyneműk, továbbá bútorok, hűtőszekrények, mosógépek is. Ezek a használati tárgyak még igen jó állapotban vannak. Az első kamion Svájcból jött, majd követték az osztrák, a holland, a belga adományok. Az NSZK-ból, Hollandiából és Belgiumból az év végén karácsonyi csomagokat küldtek. Számunkra különösen kedves küldemény a jelenleg nehéz napokat élő Lengyelországból érkezett. Az ottani püspöki kar értesített, hogy összegyűjtöttek két kamionra való élelmiszert, használati tárgyakat. A külföldön élő, magyar származású hívek közül egyetlen személy nevét említeném csak. Császár György jezsuita missziós testvér 49 éve él Kínában, 81 éves, negyven éve áll a betegek szolgálatában. Amikor hallott az erdélyi menekültekről, ruhagyűjtési akcióba kezdett. Pénzt nem tud küldeni, írja, de összeállított három 20 kilós és egy 15 kilós ruhacsomagot, főleg meleg ruhákat. Ígéri, tovább folytatja a gyűjtést, új ruhákat, cipőket kapunk majd tőle. Mindezt csak azért említettem, mert látható, hogy megmozdult a világ. Együttéreznek az erdélyi menekültekkel, s ez nagy hálára kötelez bennünket. Annyit még el kell mondanom, hogy az erdélyi menekültek végtelenül hálásak azért, hogy hazánk, a világ sok országa, a külföldön élő magyarok átérzik sorsukat, és ilyen nagy összefogással igyekeznek segíteni. (MTI)
1989. február 23., csütörtök 23:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|