|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: az MSZMP KB ülésének sajtóvisszhangja (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 21. kedd (mti-tud) - A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása kedd délutáni jelentésében azt hangsúlyozta, hogy az MSZMP KB ülésén lemondtak a pártnak eddig az alkotmányban szavatolt társadalmi vezető szerepéről. Az 1949-es alkotmány módosításkor arra törekszenek, hogy többpártrendszert honosítsanak meg Magyarországon - állapította meg a rádió, egyidejűleg felhívta a figyelmet: a KB-tagok alkotmányos biztosítékokat szorgalmaztak azokkal a csoportosulásokkal szemben, amelyek nem fogadják el a szocializmust.
A Die Welt című napilap keddi számában Fejti György KB-titkár beszámolóját ismertetve rámutatott: a kommunisták lemondása az alkotmányban garantált vezető szerepükről még nem jelenti, hogy többet nem kívánnak betölteni ilyen küldetést. Ezt a jövőben azinban már nem az alkotmányra támaszkodva akarják megtenni, hanem programjuk erejével és munkájuk hatékonyságával kívánják maguk mellé állítani majd a társadalmat. A Stuttgarter Zeitung és a bonni General-Anzeiger ehhez hozzáfűzi: vita folyik akörül, hogy az alkotmányba beiktassák-e a szocializmus szót, olyan megfogalmazásban, hogy Magyarország ,,szabad, demokratikus és szocialista állam,, legyen. A tervezett alkotmányban mindenesetre rögzíteni fogják a politikai jogokat, az emberi jogok védelmét, továbbá a magán- és az állami tulajdon egyenjogúságának szavatosságát. A ZDF tévéállomás budapesti tudósításában úgy vélte: az a sietség, amellyel Magyarországon a reformokat és a változtatásokat életbe léptetik, világosan mutatja, hogy elsősorban a súlyos gazdasági problémákon igyekeznek úrrá lenni. Az alkotmánymódosítás, a különböző pártok működésének engedélyezése egyértelmű jelzés a Nyugat számára ami érthető, mert például az Európai Közösségek (EK) pénzügyi támasza nélkül az eladósodott Magyarország aligha lenne képes belső bajainak orvoslására - hangzott a legnagyobb nyugatnémet tévétársaság értékelése. (folyt.)
1989. február 21., kedd 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|