|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay - The Independent (1.rész)
|
London, 1989. február 16. csütörtök (mti-tud) - Pozsgay Imre államminiszterrel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával folytatott beszélgetését ,,A sztálinista modell lebontása,, címmel a csütörtöki lapszámban ismertette Peter Jenkins, a The Independent Budapesten járt politikai főmunkatársa. Jenkins Pozsgay Imrét idézve így összegezi a magyar politikus mondanivalójának lényegét:
,,Nem láthatok bele minden pártvezető fejébe, s így csak a magam nevében beszélhetek. Nézetem szerint elkerülhetetlen stratégiai szükségszerűség a sztálinista modelltől való megszabadulás, nemcsak nálunk, hanem mindenütt. A szátalinizmustól nem lehet megszabadulni sztálinista eszközökkel. Ez azt jelenti, hogy parlamentáris jogállamra van szükségünk - alkotmánnyal, a termelők szuverenitásával a gazdaság szférájában és az állampolgárok autonómiájával a társadalomban. Ezek a jogállam alkotóelemei, amelyek révén meg lehet szabadulni a sztálinizmustól.,, Jenkins a továbbiakban kiemeli Pozsgay Imrének azt a megállapítását, hogy a parlamenti demokrácia nem valamely meghatározott társadalmi rend sajátja, a demokrácia és a politikai tolerancia az európai örökség része. A szocializmus pedig - hangsúlyozta - nem elvont cél, hanem a jobb emberi kapcsolatok kialakulásohoz vezető mozgalom. ,,Pozsgay Imre nagyon világossá tette - fűzi hozzá Jenkins -, hogy a kommunista párt nem készül leköszönni, hanem új jogállásra törekszik a többpárti pluralizmus keretében,,.
1989. február 16., csütörtök 12:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay - The Independent (2.rész)
|
A The Independent munkatársának arra a kérdésre, vajon az MSZMP politkájának ,,taktikai módosulásáról,, van-e csak szó, avagy fokozatokról a ,,sztálinista modell lebontásában,,, Pozsgay Imre kifejtette: ,,Parlamenti demokráciát nem lehet egyetlen varázsütéssel bevezetni. Az ország válságot él át, stabilitásra és folytonosságra van szüksége. Következésképpen, kompromisszumot kell létrehozni a kommunista párt és más független pártok, illetve politikai szervezetek között.,, Ezen a ponton Jenkins kimeli a ,,kompromisszum,, fogalmát, amely szerinte ilyen összefüggésben először hangzott el. Arra a kérdésére, hogy milyen formát ölthet a kompromisszum, Pozsgay Imre hangsúlyozta: nem lehet előre megmondani a létrehozandó megegyezés mibenlétét, jóllehet, erről megvannak a saját elképzelései: ,,Ez azt jelentené - olvasható a cikkben Pozsgay Imrére hivatkozva -, hogy a jövő évi választásokon fellépő pártok előzetes megállapodást kötnének. Ez kiterjedne a tárcák elosztására is, azzal a megszorítással, hogy a kormányzati kulcspozíciók az MSZMP kezében maradnának. Az MSZMP az egyetlen olyan párt, amely rendelkezik a válsághelyzeten átvezető kormányzói kapacitással. Azoknak, akik nem vesznek részt egy így létrejövő koalícióban, lehetőségük lenne arra, hogy ellenzéket alkossanak.,, Személyes benyomásait összegezve Peter Jenkins ,,egy őszinte ember valóban demokratikus felfogásának,, nevezi a magyar politikus fejtegetéseiben felvázolt megoldásmód-változatot. Megkérdőjelezi azonban, hogy más kommunista vezetők verziója hasonlókképen számol-e a hatalom demokratikus megosztásával, avagy csupán a lehető legkisebb engedményre szorítkozó ,,taktikai módosulás,,. +++
1989. február 16., csütörtök 12:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|