|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Autózás Magyaroszágon - A KSH felmérése (1. rész)
|
1989. február 12., vasárnap - A gépkocsipark jelenleg meghaladja az 1,7 milliót, s míg negyedszázada a személyszállítás háromnegyedrésze a tömegközlekedésre hárult, napjainkra a személygépkocsik már lényegesen nagyobb szerepet kapnak; a közlekedők több mint fele saját gépkocsiján utazik. A dinamikus fejlődés ellenére nemzetközi összehasonlításban Magyarország személygépkocsi-állománya igen szerény, Európában az ezer lakosra jutó gépkocsik számát tekintve a 27. helyen állunk. Ez derül ki abból az összeállításból, amelyet a személygépkocsi-közlekedés helyzete, ipari-kereskedelmi háttere címmel a Központi Statisztikai Hivatal készített a hazai autózással kapcsolatos szerteágazó információkat csokorba gyűjtve. A kötet ismerteti a gépkocsiellátottság, a javítás, az alkatrészellátás és az úthálózat jellemzőit. Részletesen elemzi a hazai gépkocsik futásteljesítményét, üzemeltetési körülményeit és azt is, hogy mindez mibe kerül a lakosságnak. Az összeállítás bemutatja, hogyan alakítja át a gépkocsi időbeosztásunkat, utazási szokásainkat, s számot ad a balesetek alakulásáról is.
A gépkocsik száma nagyobb annál, mint amit a kapcsolódó, elmaradott infrastruktúra kielégíteni képes. Úthálózatunk hossza 30 ezer kilométer, szerkezete, teherbíróképessége nem elégíti ki a megfelelő sebességgel és biztonsággal szervezhető áru- és személyszállítás követelményeit. Kevés az autópálya - hossza alig haladja meg a 200 kilométert - és a korszerű burkolatú, megfelelő szélességű országos közút. A személygépkocsi-állomány és az infrastruktúra közötti feszültséget tovább növeli, hogy a személygépkocsik átlagos életkora az elmúlt hét év alatt 2,5 százalékkal nőtt, s jelenleg már 9 év. A tíz évnél idősebb gépkocsik képviselik az állomány csaknem felét. Ez jelentősen megnöveli a gépkocsik javítás- és alkatrészigényét. Az alkatrészellátásra a mennyiségi és választékbeli hiányok a jellemzőek, abroncsköpenyekből és tömlőkből - amelyekből hazai termelés nincs - az elmúlt hat év alatt mintegy 9 százalékkal csökkent a forgalom, elsősorban a kínálat hiánya miatt. A javítókapacitás nem kielégítő, annak ellenére, hogy a telephelyek, illetve a magánvállalkozók száma az utóbbi években jelentős mértékben gyarapodott. (folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 20:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Autózás Magyaroszágon - A KSH felmérése (2. rész)
|
Jelenleg több mint 1200 állami és szövetkezeti javítóhelyen, valamint hatezer kisiparosnál vállalják a gépkocsik javítását, karbantartását. A kereslet azonban még mindig túlsúlyban van. 1981 és 87 között 70 százalékkal emelkedtek a javítószolgáltatások árai, s azóta, mint ismeretes, az ÁFA tovább növelte az árakat. A személygépkocsi-állomány gyártmányok szerinti összetétele 1980 óta lényegében nem változott. A gépkocsipark mintegy 94 százalékát a szocialista imporból származó tipusok teszik ki, a korszerű, környezetkímélő, gazdaságosan üzemelő gyártmányok részaránya elenyésző. A kínálat a korlátozott import miatt, valamint a hazai gépkocsigyártás és -összeszerelés híján lényegesen elmarad a kereslettől. Így évente 150 ezer gépkocsit adnak el az országban, s hogy mindez kevés, azt az is tükrözi, hogy a gépkocsira várakozók száma növekvő, ma már meghaladja a 300 ezret. Az idős és korszerűtlen gépkocsipark, valamint a költséges üzemeltetés - az üzemanyagárak hat év alatt kétszeresére nőttek, a 100 kilométerre jutó fenntartási költségek másfélszeresére növekedtek - azt eredményezte, hogy az éves átlagos futásteljesítmény 12 százalékkal visszaesett. Míg tíz évvel ezelőtt egy magyar autós átlagosan évi több mint 13 ezer kilométert közlekedett autójával, ma már csak 10 ezret. A közúti balesetek között szerencsére több az, amely csak könnyűsérüléssel jár; a halálos áldozatok száma az utóbbi években csökkent. A balesetek adatai idényszerű hullámzást mutatnak: júliusban-augusztusban, illetve a hétvégi és a késő délutáni csúcsokban több a baleset. Még mindig nagy számú, de csökken azoknak a baleseteknek az aránya, amelyeket a gépkocsivezetők ittas állapotban követnek el. A KSH összesítése tavalyi, sok helyütt tavalyelőtti, vagy még régebbi adatokat tartalmaz. A gépkocsiellátás, a szervízszolgáltatás és az alkatrészkínálat azonban az elmúlt időszakban nem sokat változott. Az idén némi bizakodásra adhat okot, hogy a szocialista partnerekkel aláírt áruforgalmi jegyzőkönyvek valamivel több személygépkocsi behozatalát irányozzák elő. A megállapodásokban a partnerek az eddiginél több alkatrész szállítására is vállalkoztak. A hazai forgalmazók is arra törekednek, hogy segítsenek az autósok gondjain, elsősorban azzal, hogy az alkatérszek javításához szükséges kellékeket nagyobb számban kínálják, ezeknek jórészét itthon állítják elő. (MTI)
1989. február 11., szombat 20:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|