|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Rendezvények a a Kossuth Lajos téren? - Független szervezetek levele, igazságügyminisztériumi válasz (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - Több független, demokratikus szervezet kérelmet juttatott el az Országgyűléshez, hogy módosítsa a törvényt, amely nem enged semmilyen demonstrációt a Kossuth téren.
A Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének címzett levélben az 1989. III. törvény 4. paragrafusa szövegének megváltoztatását kéri a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság és a Szabad Demokraták Szövetsége. E paragrafus ugyanis úgy szól, hogy ,,rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér, illetőleg a Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos.,, Az állampolgároknak lehetőséget kell adni, hogy kifejezhessék helyeslő, vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés vagy a kormány munkájáról - hangsúlyozzák a levélben. Betarthatatlan és emellett sérti a nemzeti önérzetet is, hogy például március 15-én, a nemzeti ünnepen egy szál virágot, koszorút ne helyezhessenek el az emberek Kossuth Lajos szobránál. Mindezért kérik: a törvény szövegét oly módon változtassák meg a képviselők, hogy az az Országgyűlés munkájának zavartalanságát és a békés demonstrációk feltételeit egyidejűleg biztosítsa. x x x A témával kapcsolatban dr. Kajdi Józsefet, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét kérdezte az MTI munkatársa. - Az említett paragrafus nem a kormány kezdeményezésére került a törvénybe - mondotta dr. Kajdi József. A minisztérium, illetve a Minisztertanács által előterjesztett törvényjavaslat szövege azt tartalmazta, hogy rendezvény meghatározott időben, vagy helyen tiltható be. Ez azt jelentette volna, hogy a parlament ülésszaka idején betiltható a rendezvény a Kossuth téren, más alkalmakkor viszont nem. - A jelenleg érvényes 4. paragrafus az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága javaslatára került a törvénytervezetbe, s ezt így fogadta el a parlament. A nemzetközi joggyakorlatban egyébként nem ismeretlenek az effajta tiltó rendelkezések. Az NSZK gyülekezési törvénye például a Bundestag, valamint az Alkotmánybíróság környékén megtiltja a felvonulásokat. Országgyűlésünk minden bizonnyal a Parlament tekintélyét kívánta megóvni ezzel a szabállyal. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendezvények a Kossuth Lajos téren? - Független szervezetek levele, igazságügyminisztériumi válasz
|
Természetesen az idézett 4. paragrafus értelmében nemcsak a felvonulásokat kell itt megtiltani, hanem esetleges nagygyűléseket, s az évek óta hagyományos tisztavatási ünnepséget is. - Az eddigi gyakorlatban az Országgyűlés elnökéhez érkező, jogszabály-módosítást indítványozó leveleket továbbították az illetékes tárcához. Az Igazságügyi Minisztérium döntésében - amennyiben véleményét kérik - semmiképpen nem játszik szerepet, hogy egy friss jogszabályról van szó. A tárca azonban maga nem kezdeményezi a törvény módosítását, hiszen ebben az esetben nincs szó - a nemzetközi joggyakorlattól idegen - jogsértésről. Amennyiben azonban egy képviselő indítványozza a gyülekezési jogról szóló törvény e paragrafusának hatályon kívül helyezését, tudomásom szerint a kormány nem tiltakozik ellene. (MTI)
1989. február 8., szerda 18:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|