|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése
|
1989. február 8., szerda - Szerda délelőtt a Parlamentben összeült az Országos Érdekegyeztető Tanács Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettesnek, a tanács soros elnökének vezetésével. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az áralakulás szempontjából jogosnak tartotta, hogy a SZOT kezdeményezte a korábbi megállapodások újratárgyalását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nagy valószínűséggel a bérek is gyorsabban nőnek a tervezettnél. Így a reálbérek nem csökkennek nagyobb mértékben, mint ahogy tervezték. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott, hogy egy másik körülmény is lehetővé teszi a korábbi megállapodások felmondását és újratárgyalását. Ez pedig az, ha a közvélemény nem igazolja vissza a megállapodásokat. Márpedig a lakosságot a legutóbbi áremelések olyan súlyosan érintették, hogy az nagyfokú elégedetlenséget váltott ki a társadalomban. Ezt követően megkezdték a SZOT konkrét javaslatainak tárgyalását. Elsőként a 40 órás munkahét bevezetésével foglalkoztak. A tárgyaló felek arra a megállapodásra jutottak, hogy ezt a kérdést nem az OÉT-ben kell ágazatokra szólóan eldönteni, hanem a gazdálkodó szervezeteknél kell a döntést meghozni. A kormány a jövőben a munkaidő kérdését részleteiben nem szabályozza, csak kereteket szab meg. Az ágazatokra, vállalatokra bízza, hogy miként egyeznek a helyi, illetve iparági-ágazati szakszervezettel a munkahét időtartamában. A munkaidő rövidítése azoban nem mehet a lakossági szolgáltatások rovására. A tárgyaló felek többsége elfogadhatónak tartja, hogy az OÉT-n korábban elfogadott 3700 forintos minimális bért július 1-je helyett már március 1-jével bevezessék, de a 4000 forintos újabb minimális bérhatár bevezetésének időpontjáról és kötelező jellegéről már nagy mértékben megoszlottak a vélemények. Medgyessy Péter azt javasolta, hogy a 4000 forintos minimális bér bevezetésének időpontját is most határozzák meg, s erre október 1-jét ajánlotta. A tárgyaló felek álláspontjaiknak a szakértőikkel való egyeztetésére szünetet kértek. (MTI)
1989. február 8., szerda 10:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|