|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-osztrák kapcsolatok (2. rész)
|
A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a vegyesvállalatok számát tekintve hazánk tőkés partnerei között az Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17.7 milliárd schillinggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18.2 százalékkal, a rákövetkező esztendőben pedig további 11.4 százalékkal mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy 1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi hitelkeret; éreztette hatását a magyar gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő import-takarékosság, de világpiaci árváltozásoknak - így például a kőolaj leértékelődésének - is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen alakulására. A magyar kiviteli szerkezet ,,konjunktúra-érzékenységére,, utal, hogy az Ausztriába szállított hazai áruk mintegy 85 százaléka alacsony feldolgozottsági fokú termékekből áll össze. Túlnyomó többségüket energiahordozók, félkésztermékek, nyersanyagok, mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek teszik ki. Ugyanakor magyar részről a csökkenést elemezve azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piachoz jutását, versenyképességét hátráltatják az osztrák kereskedelempolitikai akadályok: a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási eljárás, a mezőgazdasági protekcionizmus, a munkavállalási engedélyek megszerzésének nehézkessége. Megjegyzendő azonban, hogy az osztrák fél 1988-ban rugalmasságot tanúsított a magyar észrevételekkel kapcsolatban. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az Általános Vámpreferencia-rendszer - GSP - Ausztria által alkalmazott kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom 1987-es adatait alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a vállakozás feltételeinek javításával, a működőtőke fokozottabb bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet megvetni. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|