 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyugatnémet lap: Magyarország Európára tekint (1.rész)
|
flesch istván, az mti tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 6. hétfő (MTI-tud) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap hétfői vezércikkében megállapítja: Magyarország célja ma Európa, s ez emlékeztet a korábbi évszázadoknak arra a törekvésére, hogy a magyarok felzárkózhassanak a nyugathoz. Hogy Európa földrajzi fogalmán, az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térségen kívül mit értenek Európán a magyarok, azt legutóbb davosi beszédében sejtette Grósz Károly, a magyar kommunisták főtitkára:
- Nemzetem felemelkedése mindig Európa sorsához kötődött.
Történelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szívünkkel érezzük,
hogy sorsunk Európa - idézi a tekintélyes frankfurti újság a
főtitkár szavait ,,Magyarország Európára tekint,, cím alatt. Grósz
és vele együtt honfitársai - állapítja meg - Európán nemcsak a
liberális gazdasági rendszert, hanem még hangsúlyozottabban a
hagyományt, a szellemi magatartást és a politikai stílust értik.
A konzervatív lap ezzel összefüggésben országunk legutóbbi
belpolitikai fejleményeit elemezve hangsúlyozza:
- A magyarok sorskérdése nem azon múlik, hogy vajon az országban
a kommunista párt vagy különböző szocialista pártok koalíciója van-e
hatalmon, és azon sem, hogy Magyarország KGST- és VSZ-tag. Lényeg
az, hogy mindez milyen a valóságban. Például: az a kérdés, hogy az
országban állomásozó szovjet csapatok milyen magatartást
tanusítanak, fontosabb kérdés, mint az, hogy itt vannak. A
leglényegesebb belpolitikai tényező az új alkotmány lesz, mivel
ezzel dől el: miképpen kormányozzák majd a népet, függetlenül attól,
hogy ki alakít kormányt.
A lap úgy ítéli meg: a jövőt majd az a tényező is alakítja, hogy
a kommunista párt miként foglalkozik a történelemmel, akár a
közelmúlt kérdéseivel is. Ezért van kiemelt jelentősége az MSZMP KB
illetékes bizottsága kiadandó jelentésének a népköztársaság négy
évtizedéről. A vezércikk erre vonatkozóan kitér vezető magyar
politikusoknak az 1956-os események jellemzése kapcsán elhangzott
állásfoglalásaira, az eltérő nézetek meglétére is, és a február
10-ikére összehívott központi bizottsági ülés feladatáról szólva
kifejti: (folyt.)
1989. február 6., hétfő 14:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|