|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A debreceni Erdélyi Kör a romániai áttelepültekért
|
1989. február 4., szombat - Erdélyi menekültek mintegy 50 tagú csoportja ismerkedett meg szombat délután Debrecenben a közelmúltban alakult Erdélyi Magyar Köznevelési és Kulturális Kör programjával, szándékaival. A kör vezetője dr. Bajkó Mátyás, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem erdélyi származású tanára elmondotta, hogy az értelmiségi kör a magyar kultura ápolásában, a mai magyar társadalomba való beilleszkedésben kíván segíteni a Romániából hazánkba áttelepülteknek. Szilárd véleményük ugyanis, hogy az erdélyi menekülteknek nemcsak lakásra, kenyérre és munkára van szükségük, hanem iskolára, szakismeretre, irodalomra, művészetre, tudományra is. Ugyanakkor segíteni szeretnék az áttelepülteket abban, hogy ne veszítsék el az erdélyi progresszióba vetett hitüket, erdélyi magyarságukat. Választott új hazájuknak, Magyarországnak is nemzeti érdeke, hogy az áttelepültek ápolhassák szülőföldjük, volt falujuk, városuk szeretetét, emlékét. Ez egyben azt is jelenti - hangsúlyozta Bajkó Mátyás -, hogy a kör a modern tudományosság alapján elhatárolja magát mindenfajta nacionalizmustól, mind a román, mind pedig az esetleges magyar nacionalizmus kulturális törekvéseitől.
Az Erdélyből áttelepültek, többnyire fiatalokból álló csoportja élénken érdeklődött a magyarországi tanulási, illetve továbbtanulási lehetőségekről. Mint megfogalmazták, az máris nyilvánvaló számukra, hogy jelentékeny eltérések vannak a romániai, illetve az itthoni oktatásban: a magyar nyelv és irodalom területén - bár többségük rendszeresen olvasott magyar nyelvű könyveket - számottevő a lemaradásuk, a magyar történelmet pedig szinte újra kell tanulniuk. A romániai menekültek a szombati találkozón támogatták az Erdélyi Körnek azt a tervét, miszerint március 15-e alkalmából ,,Petőfi Erdélyben,, címmel nagyszabású irodalmi estet rendeznek a hajdú-bihari megyeszékhelyen, majd ősszel együttesen emlékeznek meg az aradi vértanukról. (MTI)
1989. február 4., szombat 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|