|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Egy, a legutóbbi időszakig érvényes rendelet szerint - amelyet egyébként éppen Nagy Imre írt alá - a halálra ítélteket jeltelen sírba kell eltemetni. A Népszava munkatársa megkérdezte: továbbra is fenntartja-e a kormány azt a véleményét, hogy politikai és szolidarítási sztrájkra ne legyen lehetőség. A kormány és a szakszervezetek álláspontja ebben a kérdésben nem közeledett egymáshoz. A Minisztertanács abból indul ki, hogy a dolgozókat megilleti a sztrájk joga. Úgy ítéli meg, hogy a sztrájknak akkor van értelme, ha azoknál okoz hátrányt, akiknek módjukban áll orvosolni az adott problémát. Amennyiben a dolgozók ki akarják fejezni szolidaritásukat, vagy politikai kérdésekben nemtetszésüknek akarnak hangot adni vagy nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra, akkor erre törvényben meghatározott lehetőségük van, hiszen a Parlament a legutóbbi ülésszakán elfogadta a gyülekezési jogról szóló törvényt. A sztrájktörvény tervezetét egyébként széles körű társadalmi vitára bocsátják, ennek tapasztalatait a kormány figyelembe veszi, és a törvényjavaslat előterjesztője ezekre a kérdésekre ki fog térni a Parlamentben - mondotta a szóvivő. A Magyar Nemzet munkatársának kérdésére válaszolva a kormányszóvivő hangsúlyozta: a romániai menekültek ügyével foglalkozó koordinációs bizottság csütörtöki ülésén egyetértettek azzal, hogy hazánk csatlakozzék az ENSZ Menekültügyi Egyezményéhez, amelynek főbizottsága február 6. és 9. között egyébként látogatást tesz Magyarországon. A Magyar Hírlap munkatársának kérdéseire felelve kifejtette: még nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy - a munkaidőalap megóvása érdekében - március 15. helyett melyik ünnepnap válik munkanappá. A sztrájktörvény pontosan felsorolja azokat a területeket, ahol nem lesz lehetőségük munkabeszüntetésre. Az általános megítélés szerint a tervezet lényegében megfelel a nemzetközi szabványoknak, nem szigorúbb és nem is engedékenyebb azoknál. A koalíciós tipusú kormányzati munkával kapcsolatos kérdésre (MTI Külföldi Adások Szerkesztősége) válaszolva rámutatott: koalíciós kormánynak vagy kormányzásnak a létrejötte egy folyamat eredménye, s ahhoz, hogy ez kialakulhasson, a potenciális partnereknek tisztázniuk kell a maguk politikai platformját és a többi partnerhez való viszonyukat. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|