|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Nyilvánosság Klub sajtótájékoztatója - Az MTI véleménye (1. rész)
|
1989. január 23., hétfő - A Nyilvánosság Klub hétfői sajtótájékoztatóján bejelentették: megfigyelő bizottságot hoztak létre, amelynek az a feladata, hogy az egyesület szempontjai alapján figyelemmel kísérje a sajtónyilvánosságot, feltárja az esetleges visszásságokat.
Elmondták: az elmúlt héten vizsgálatot folytattak a Reform című lapnál, a lap egyik szerkesztője Emőd Pál bejelentése alapján. A bejelentés szerint ugyanis a lap az év reformembere címet nem a beérkezett szavazatok nagyságrendje alapján hirdette ki, és szerinte a sorrend sem felelt meg a valóságnak. Mindezt a klub vizsgálata nyomán az ügyvezetőség etikátlannak, az olvasók félrevezetésének minősítette. Ugyanakkor hozzátették, hogy nem tudják bizonyítani a történtek szándékosságát, illetve véletlenszerűségét. A Reform szerkesztősége a klubhoz eljuttatott levelében úgy fogalmazott, hogy az értékelésnél kialakított módszer alapján továbbra is érvényesnek tekinti a végeredményt. Elismerik, hogy a kiírt pályázat nem volt szakszerű közvéleménykutatás, de ezt nem is állították. A kialakult vitában mindkét fél fenntartotta állásfoglalását. A Nyilvánosság Klub képviselői állásfoglalást tettek közzé a lapár-emelésekkel kapcsolatban is. Szerintük a lapkiadás gazdasági szerkezetén az áremelés nem változtatott, továbbra is néhány nagy lapkiadó vállalat uralja a terepet, és továbbra is él a hatalmi érdekeket tükröző dotációs rendszer. A drágítással nem valósult meg az önfinanszírozás. Sürgetik a papírimport liberalizálását, és azt, hogy a lapgazdák bevételeikből fedezzék az előállítási költségeket. A lapterjesztést véleményük szerint versenyhelyzetbe kell hozni. Javasolják, hogy a szaklapok megjelenését alapítványokkal támogassák, és az újságírók bérezésénél a kormány és az érdekvédelmi szervek csak a minimális bérekben egyezzenek meg, a tényleges bért a lap nyeresége határozza meg. A sajtótájékoztatón közölték, hogy megkapták az engedélyt az Országgyűlési Tudósítások című újság hivatalos indításához. A sajtótájékoztatón bírálat érte az MTI-t és több napilapot, mert egyes szervezetek néhány felhívását nem közölték az elmúlt időszakban. (folyt.köv.)
1989. január 23., hétfő 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Nyilvánosság Klub sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Ami az MTI-t illeti: a közelmúltban nem adott nyilvánosságot egy felhívásnak és egy tiltakozásnak. Előbbi a sztrájktörvény elleni egységes fellépésre és egy Gazdasági Alkotmányozó Tanács felállítására szólított fel, utóbbi pedig egy rendőri igazoltatás, intézkedés ellen emelt szót. A Magyar Távirati Iroda ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja leszögezni: az MTI átérzi az egész magyar tömegtájékoztatás iránti felelősségét. Nem törekszik hírmonopóliumra. A hírszolgálat hitelessége érdekében elsősorban saját forrásból ad hírt a történésekről, s nem vállalkozik arra, hogy a hozzá eljuttatott közleményeket, felhívásokat - mintegy postásként - egyszerüen továbbítsa a szerkesztőségekhez. A beküldött közleményeket, felhívásokat - tartalmukat hüen tükrözve - tömör szerkesztésben közli. Az MTI arra törekszik, hogy a legszélesebb körű hazai és külföldi információs hálózatát felhasználva tárgyilagosan, részlehajlás nélkül számoljon be az eseményekről, a tényekről. Ezt tette az utóbbi napokban is, amikor hírt adott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervező bizottságának üléséről, a Kisgazdapárt ideiglenes vezetőségének tanácskozásáról, az MSZMP és az MDF párbeszédéről, az Új Márciusi Front kezdeményezéséről, az áremelések elleni fellépésekről, a FIDESZ január 22-i mgemlékezéséről vagy a szegedi alternatív szervezetek tiltakozásáról. Nemzeti hírügynökségként továbbra is hírt ad az alternatív csoportosulások törekvéseiről éppúgy, mnt a hagyományos szervezetek tevékenységéről. Ugyanakkor a jövőben is felelősen mérlegelni fogja, hogy a szerkesztőségeibe mind nagyobb számban eljuttatott (s gyakran utcai telefonról bediktált) felhívások, tiltakozások közül melyiknek, s milyen formában ad helyet kiadásában. (MTI)
1989. január 23., hétfő 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|