 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Alkotmányozó gyűlés, népszavazás (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - Az Országgyűlés téli ülésszakán, s azt megelőzően is többen indítványozták: a parlament alakuljon át alkotmányozó nemzetgyűléssé. Ennek jogszabályi feltételeiről kérdezte dr. Fürész Klárát, az ELTE docensét az MTI munkatársa.
- Az alkotmány elfogadására, illetve módosítására többfajta
eljárás alakult ki a különböző országokban. Az egyik változat,
amikor népszavazással döntenek az alaptörvényről, egy másik forma
pedig az alkotmányozó gyűlés, nemzetgyűlés létrehozása. Előírhatnak
külön eljárási szabályokat is, így például hazánkban is - jelenleg -
kétharmados, úgynevezett minősített többség szükséges az alkotmány
törvényerőre emeléséhez - emlékeztetett dr. Fürész Klára.
- Az alkotmányos referendum azt jelenti, hogy a törvényhozó
testület alkotja meg az alaptörvényt, ám az addig nem lép hatályba,
amíg népszavazás nem szentesíti. Ezt az intézményt ismeri példul az
osztrák alkotmány is. Az 1958-as francia alaptörvény úgynevezett
fakultatív referendumot tartalmaz: a köztársasági elnök dönti el,
népszavazásra bocsátja-e az alkotmányt, vagy sem. A referendum a
szocialista országokban sem ismeretlen. Úgy fogadták el 1968-ban az
NDK, 1971-ben a bolgár és 1976-ban a kubai alaptörvényt, hogy
először a törvényhozó testület, majd a lakosság szavazott.
- A másik lehetőség az alkotmányozó gyűlés. Ez olyan választott
testület, amelynek kizárólag az alaptörvény megalkotása a feladata.
Amikor ennek eleget tett, feloszlik. A történelem során az
alkotmányozó gyűlés gondolata mindig akkor került előtérbe, amikor
lényeges társadalmi átalakulás következett be, s a korábbi
választott testület már nem volt képes új szellemű alkotmányozásra.
(Így a francia forradalom első írott alkotmányát az arra a feladatra
alakult nemzetgyűlés hozta létre 1791-ben; Oroszországban viszont,
az 1917-es februári forradalom vívmányaként életre hívott
úgynevezett dúma egy évvel később azért oszlott fel, mert a
szocialista alkotmány megalkotására már nem volt képes.)
- Az új alaptörvény megalkotása kapcsán hazánkban felmerül, hogy
a jelenlegi képviselők, a hagyományos módon megválasztott parlament
felvállalhatja-e a döntést egy ilyen jelentős kérdésben. Amennyiben
nem, akkor az új választójogi törvény alapján megválasztott testület
elé kerülne az alkotmány. (folyt.köv.)
1989. január 19., csütörtök 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|