|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
PFSZ-diplomácia
|
Eszes Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Kairó, 1989. január 11. szerda (MTI-tud.) - A PFSZ kész elfogadni Ciszjordániában és Gázában rendezendő általános választásokat, ha azok az ENSZ felügyelete alatt zajlanak. Ugyancsak elofgadnák, hogy a jelenleg Izrael által megszállt területeket meghatározott ideig ENSZ-felügyelet és -védelem alá helyezzék. Ezt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke jelentette ki Kairóban az Európa Tanács parlamenti küldöttei előtt. A találkozó Hoszni Mubarak egyiptomi államfő kezdeményezésére jött létre kedden késő este: Arafat - Dél-Jemenből útban Görögország felé - a kairói repülőtér elnöki szalonjában két órán keresztül tárgyalt az egyiptomi látogatáson levő nyugat-európai politikusokkal.
Az említett választások ötlete először december közepén hangzott el: Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt elnöke vetette fel, hogy ,,szabad választásokon kellene a palesztinoknak kijelölniük ,erőszakot elutasitó képviselőiket,, , akikkel azután Izrael tárgyalásokba bocsátkozna - feltéve, hogy a palesztin polgári tiltakozásban ,,tűzszünet,, áll be. A 21 nyugat-európai országot tömörítő ,,Európa Tanács,, küldöttei négy közel-keleti államot, közöttük Izraelt keresik fel ténymegállapító körútjukon. Jasszer Arafat kérdéseikre megerősítette: a PFSZ elvi álláspontja, hogy Izraelnek az ENSZ BT 242. és 6O5. sz. határozatainak megfelelően valamennyi, az 1967-es háború során elfoglalt területet ki kell ürítenie. A 6O5-ös határozat 1987 decemberében született, s e fentieket megerősítve említi Arab- /Kelet-/ Jeruzsálemet is.
1989. január 11., szerda 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
PFSZ - diplomácia 2.
|
Arafat ugyanakkor közölte: a város státusa tárgyalások témája lehet; megállapodások biztosíthatnák, hogy Jeruzsálem valamennyi vallás hívei előtt nyitott legyen. A jordániai-palesztin konföderációt illetően Arafat leszögezte, hogy a két állam szövetségéhez előbb létre kell jönnie a palesztin államnak. Megismételte, hogy a PFSZ az ENSZ alapokmányában foglaltak szerint elítéli a terrorizmust, annak minden formáját, de a megszállókkal szembeni ellenállást a világszervezet alapokmánya sem tartja terrorizmusnak. Szerdán az Európa Tanács küldöttsége Jordániába érkezett, ahol tagjait Zaid al-Rifái miniszterelnök fogadta. Útjuk innen Szíriába, Izraelbe, majd ismét Ammanba vezet. Ugyancsak a palesztin diplomáciával kapcsolatos hír, hogy az EGK-államok közül Izraelhez legközelebb álló Hollandia magasszintű külügyi küldöttsége kedd este befejezte tuniszi tárgyalásait a PFSZ vezetőivel. Némi csalódást okozott számukra, hogy Arafattal nem találkozhattak annak más országokban tett látogatása miatt. De a lényeget illetően Faruk Kaddumi, a palesztin külügyek irányítója elégedetten nyugtázta, hogy a hágai külügyminisztérium politikai ügyekkel foglalkozó osztályának igazgatója, Henry Wijnaendts vezette delegáció kijelentette: a PFSZ-nek ,,a palesztin nép egyetlen, törvényes képviselőjeként,, részt kell vennie a rendezési konferencián, melynek alapját ,,az ENSZ BT 242. határozatának és a palesztin önrendelkezési jognak kell alkotnia,,. Izraelben erőteljes nehezteléssel fogadták a holland állásfoglalást, s elutasították azt a szándékot, hogy Hága közvetítésre vállalkozzon Izrael és a PFSZ között. +++
1989. január 11., szerda 18:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|