 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (29. rész)
|
x x x
Sajtótájékoztató
Az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló
törvénytervezetek elfogadása után - a parlamenti ülés szünetében -
sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire dr. Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter, Bölcsey György, az Országgyűlés jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára és Horváth Jenő, a
bizottság tagja.
Kulcsár Kálmán elmondotta: a két törvény elfogadása jelentős
lépés a jogállamiság megteremtéséhez vezető úton. Természetesen a
jogszabályalkotókra még további jelentős munka vár. A jogállamiság
kialakítása azonban akkor válhat teljessé, amikor a Parlament
elfogadja az új Alkotmányt. A párttörvénnyel kapcsolatban arról
tájékoztatott, hogy a jogszabály munkálatai már megkezdődtek. Nem
elsősorban politikai kérdéseket kell megoldani, hanem technikai
jellegű gondokat, és szükség van a párttörvénnyel kapcsolatban több
jogszabály egyeztetésére is. A párttörvény hatálybalépésekor
valószínűleg megtörténik az Alkotmány Bíróság felállítása is, így
nem lesz akadálya az újonnan alakuló pártszerveződések
regisztrálásának. A párttörvény előkészítésébe bevonják a
közelmúltban megalakult alternatív szervezetek képviselőit is. Ez
ugyanis már gyakorlat, az új Alkotmány előkészítésénél hasonlóan
jártak el. A párttörvényt, a tervek szerint még a parlamenti
tárgyalása előtt, társadalmi vitára bocsátják.
A készülő alkotmánnyal kapcsolatban az Amerika Hangja tudósítója
arról érdeklődött: vajon az alaptörvény rögzíti-e az MSZMP vezető
szerepét. Kulcsár Kálmán elmondotta: a jelenlegi szabályozási
koncepció szerint az Alkotmány rendelkező részeiben nem kívánják
külön meghatározni a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét.
Ez ugyanis nem jogi, hanem politikai kérdés. Ugyanez a helyzet a
munkásosztály vezető szerepének deklarálásával kapcsolatban is. Az
alaptörvénynek az a feladata, hogy megállapítsa a legfontosabb, az
állami szervezetek tevékenységében érvényesítendő alapelveket. Az
azonban elképzelhető, hogy a preambulumban - amely általánosan
foglalkozik a magyar állami, társadalmi fejlődéssel - valamilyen
megfogalmazásban rögzítsék az MSZMP tevékenységét. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 16:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|