|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (13. rész)
|
Annyi azonban máris bekerülhet az ügyrendbe, hogy a képviselőt megbizatásának teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenysége miatt hátrány nem érheti. Ugyancsak a képviselők munkáját könnyíti meg a bizottságnak az az ajánlása, hogy a képviselők évente negyven munkanap felmentést kapjanak feladatuk ellátásához. A tervezet szerint ez az idő a Parlament plenáris ülésein, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain felül járna a törvényhozóknak. Többen kifogásolták, hogy a költségtérítés szabályozását az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja a Házszabály. A feladatot az elnök a megyei képviselőcsoportok vezetőinek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megoldás egzisztenciális függőséget hozna létre a képviselők és az Országgyűlés elnöke, valamint a képviselőcsoportok vezetői között. Az észrevételek szerint az lenne a legjobb, ha mindezekben az ügyekben a Parlament plenáris ülése határozna. A bizottság ezzel szemben nem osztja ezt az álláspontot, hiszen a döntés során számos részletkérdést, egyéni körülményt kell figyelembe venni. Ha a képviselőnek kifogása van, amúgy is szót emelhet, akár a plenáris ülésen is. A bizottság e javaslatokat kezdeti lépésnek tekinti, amelyre bizonyos idő elteltével, a gyakorlati tapasztalatok alapján vissza lehet térni. Az elfogadott Alkotmánymódosítás bővíti az Országgyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrend módosítás tervezete is tartalmazza. Így például megfogalmazódik benne, hogy az Országgyűlés ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az Országgyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfogadott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottságait is. Fontos változás, hogy az új Házszabály az állandó bizottsági tagok létszámának csak az alsó határát szabályozza, a felső határ megállapítását pedig a plénumra bízza. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság munkájával kapcsolatban elhangzott olyan javaslat, hogy a Házszabály tegye kötelezővé a ciklus félidejében és a mandátum lejárat előtt a tájékoztatást a plénumon. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|