 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (7. rész)
|
Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a
parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a
törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta
a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter
válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte.
Válaszolt a miniszter a Balla Éva és képviselőtársai által
benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a
törvénytervezet második paragrafus harmadik bekezdése ne arra
utaljon, hogy a gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások
jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető
jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentsenek csak
korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfogadni a
miniszter. Van ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban
van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik
a szabálysértés jogintézménye is. Megemlítette, hogy nem aránytalan
a jogsérelem, ha valaki egy vagy két alkalommal tüntetést szervez
mások pihenését vagy közlekedését időszakosan akadályozva, de ha
például folyamatosan és állandóan szerveznek ilyet ugyanazon a
helyen este 10 órától kezdődően, akkor nyilvánvalóan fennáll az
aránytalanság.
A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a
megegyezés fontosságára. Megerősítette:az intézkedő hatóságok
társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ellen is
bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a parlamentben,
kérdőre lehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá.
Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezők felelős
emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön
szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést,
demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más
helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok
nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a
megfogalmazás, ami a jelenlegi javaslatban szerepel: a
középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési
kötelezettség alá.
Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány
eredeti előterjesztését fogadja el. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|