 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (6. rész)
|
Bölcsey György (Budapest 63. vk.), a jogi, igazgatási és
--------------
igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár
Kálmán expozéjához. A bizottság az Országgyűlés napirendjén szereplő
törvénytervezetekről részletekbe menő viták után alakította ki
álláspontját, s egységes véleményként fogalmazódott meg, hogy e
jogszabálygyűjtemények a jogállamiság felé vezető út fontos
állomásait jelzik.
A vitákban ismételten kiemelték az új Alkotmány mielőbbi
kimunkálásának szükségességét. Többen kérték, hogy az új alaptörvény
elkészülésével egy időben szülessék meg az alkotmánybíróságról szóló
törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség
elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyújtani. A
konkrét ügyekben a törvénynek alárendelt bíróságok hivatottak
dönteni, azokkal nem az Országgyűlésnek kell foglalkoznia - szögezte
le Bölcsey György. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) képviselő
írásban tett javaslatot a bizottságnak a miniszterek és
államtitkárok felelősségének az Alkotmányban is rögzített
meghatározására. A javaslatot azonban a bizottság egyelőre nem
támogatja, e kérdésekre az új Alkotmány kidolgozásakor térnek
vissza. Egyelőre ,,elnapolták,, Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.)
indítványát a bizalmatlansági, illetve bizalmi kérdések
szabályozásáról. Ennek az intézménynek a bevezetéséhez számos
jogszabály módosítása szükséges; a testület állásfoglalása alapján a
kormánynak 1989. március 31-éig kell kidolgoznia az ezzel
kapcsolatos tennivalókat; a tervezetet az Országgyűlés elé
terjesztik. Az Alkotmány-módosítás tervezetét a jogi bizottság - a
módosító indítványokkal - egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|