![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Agrárpolitika
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. február 21. (SZER, Magyar Híradó) - Hogyan került ismét a csizma az asztalra? Miért éppen a néhány hónapja még budapesti tanácselnök, Iványi Pál terjesztette elő az úgynevezett új agrárpolitikai téziseket? Nincs az MSZMP-nek egy igazi agrárpolitikusa? Vagy annyira nem tartják fontosnak a mezőgazdaságot, hogy azt minden fővárosi funkcionárius felügyelheti? Ez a formai hiba eleve megkérdőjelezi a beharangozott gyökeres reformot. Másrészt viszont a folyamatosság is ott trónolt az ülésteremben. Ugyanaz a Kádár János elnökölt az 1989-es agrártézisek ismertetésénél, aki az eddig szentírásnak számító 1957-eseket elfogadtatta, betartatta. Es ez a 32 év az átmeneti látszateredmények ellenére súlyos csődbe sodorta a mezőgazdaságot. Furcsának tartom, hogy a KB ülés megelőzte a TOT rendkívüli kongresszusát, így kényszerítve a tsz-ek tagságát, hogy az általa megszabott úton, tehát az úgynevezett szocialista nagyüzemi mezőgazdaság javított kényszerpályáján haladjon. Egyébként számos figyelemre méltó javaslat is elhangozott, például a külkereskedelmi elképzelésekről, de elfelejtették megemlíteni, hogy a magyar mezőgazdaság tönkretételéhez nagy mértékben hozzájárult a KGST kényszer zubbonya és ha az áruforgalom a meglévő piactalan alapokon folytatódik - különösen ha a Szovjetunióval a kapcsolatok bővítését tervezik -, akkor minden kibontakozási kezdeményezés eleve kudarcra ítéltetett. Beck Tamás a nyugati protekcionizmust bírálva európai politikusokat idézett, akik szerint ideje volna már, hogy a Közös Piac tehenei füvet ennének és nem támogatást. Viszont az érem másik oldala, hogy szerintem ideje volna már, hogy a magyar tehenek füvet legeljenek és ne elvonást. Erről is szó esett a vitában, de valahogy hiányzott a hitel, a meggyőző erő a szándékok valódiságáról. Mert hiába beszél őszintének tűnőén mondjuk Burgert Róbert az érdekvédelem átalakításának szükségességéről, vagy Szabó István a tsz-ek átalakításáról - szó szerint idézem: - "ne adj Isten, akár parasztgazdasággá". Ez már azért is gyanús, mert eddig ennek pontosan az ellenkezőjét képviselték. Jól hangzó utalások történtek az egyéni termelés, a kis magánvállalkozás egyenjogúsítására, a földforgalom felszabadítására is, de mindezt szintén megkérdőjelezi, hogy az első napirendi pont tárgyalásánál nem kerültek szóba olyan alkotmányos módosítások, amelyek garantálják a földmagántulajdon sértetlenségét, elidegeníthetetlenségét. Ezek nélkül pedig nem oszlik el a falvak népének bizalmatlansága, még akkor sem, ha megteremtenék a kisparaszti gazdálkodás pénzügyi, tárgyi, politikai feltételeit, amiben az eddigi tapasztalatok alapján az ígéretek ellenére is joggal kételkedhetünk. +++
1989. február 21., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|