|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. Erdélyben
|
---------------------
München, 1990. március 16. (SZER, Magyar híradó) - Erdélyben egészen más érzéseket váltott ki március 15-ike. Ara-Kovács Attila Marosvásárhelyről küldött jelentést:
- Mint általában, most is késve érkeztek meg Erdélybe a bukaresti központi román lapok, így az itteni politikai szervezetek és a magánelőfizetők egyaránt némi késéssel értesültek egy furcsa tiltakozásról. A Romania Libera című, a jobboldali erőknek és irányzatoknak gyakorta udvarolgató lap legutóbbi száma tette közzé a Vatra Romaneasca fasisztoid szervezet Szatmár megyei csoportjának felháborodott hangvételű közleményét március 15-ike megünneplése ellen.
Most a hét végére a tiltakozást egyébként több más lap is kommentáló szándékkal átvette, és hatása különösen az érintett magyarok és románok közhangulatában meg is mutatkozott. A szóban forgó szöveg a következő állításokat és vádakat tartalmazza:
A 142 évvel ezelőtti magyar forradalom lényegében a románság ellen irányult. Nem is lehetett ez másként egy efféle történelmi fordulat esetén, amelynek élén olyan románellenes személyiség állt, mint Kossuth Lajos. A negyvennyolcas lázadásnak aztán román szempontból is meglett a jellemző eredménye - folytatja a dokumentum. 40 ezer románt mészároltak le - állítja - az Erdélybe, eme ősi román földre akkor bevonuló csapatok. 230 román települést pedig leromboltak, és mindennek eredményeként Erdélyt - a történelem során ekkor először és természetesen erőszakkal - Magyarországhoz csatolták. (folyt.)
1990. március 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|