 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (5. rész)
|
Hálátlan feladat jutott osztályrészül Gál Zoltán belügyminisztériumi
-----------
államtitkárnak, aki a következő napirendi pont előadójaként arra
vállalkozott, hogy tájékoztatja a Tisztelt Házat a Duna-gate néven
ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, illetve
előterjeszti a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet.
(Gál Zoltán a törvénytervezetet ismertetve a Belügyminisztérium
második embereként lépett a Parlament elé, felváltva az előző nap
lemondott Horváth István belügyminisztert, aki az eredeti tervek
szerint maga tartotta volna meg az expozét.)
Az általánosságok szintjén mozgó elemzésében - az államtitkár a
hivatalos vizsgálatok előtt nem kívánt a részletekbe bocsátkozni - a
Duna-gate ügy kapcsán mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az
egész állambiztonság, ezen belül a belső biztonsági szolgálat
tevékenységét olyan titkos rendelkezések szabták meg, amelyek
összhangban voltak Magyarország akkori politikai, gazdasági
berendezkedésével, az uralkodó ideológiai felfogással. Ennek
megfelelően a belső biztonsági szolgálat feladata az volt, hogy
információkat gyűjtsön mindazon csoportokról, személyekről, akik,
amelyek tevékenységét, világnézetét az akkori politika
nemkívánatosnak minősítette. Ez a felfogás egy meglehetősen széles
körű, totális szűrő-kutató munkát követelt meg ettől a szervezettől.
A többpártrendszerre épülő társadalmi berendezkedésre áttérve a
helyzet alapvetően megváltozott; a szolgálat tevékenységének
módosítása a pártállam lebontásának első lépéseivel együtt
megkezdődött. Gál Zoltán értékelése szerint a szolgálat munkája a
,,direktívák szintjén,, a megváltozott körülményekhez igazodott,
de az új követelmények érvényesítése - jórészt a titkos eszközök és
módszerek természetéből adódóan - a felgyorsult folyamatokat csak
bizonyos fáziseltolódással követte. Az államtitkár ezzel magyarázta,
hogy miközben a szolgálat tevékenységének iránya alapvetően
megváltozott, az alacsonyabb szinteken olyan információgyűjtés is
fennmaradt, ami nem felelt meg az új direktíváknak. Ennek az
anomáliának oka volt az is, hogy a szolgálat munkáját meghatározó
jogszabályok, előírások nem változtak.
Az állambiztonság funkcióit egy 1974-ben kelt törvényerejű
rendelet határozta meg. Ez keret jellegű jogszabály, amelynek
tartalmát alsóbb szintű normák határozták meg. Ilyenfajta normák
létrehozására a tvr. felhatalmazást adott a belügyminiszternek.
(folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 13:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|