![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
NDK turisták - Sajtótájékoztató a Belügyminisztériumban
|
![](../img/spacer.gif)
1989. augusztus 10., csütörtök - A Német Demokratikus Köztársaság illetékesei felhatalmazták a magyar Belügyminisztériumot annak közlésére, hogy az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK állampolgárokkal, illetve a tartózkodási engedély nélkül Magyarországon maradt turistákkal szemben semmiféle büntető szankciót nem alkalmaznak, amennyiben rövid időn belül visszatérnek hazájukba. Az NDK-ba visszatért emberek benyújthatják kivándorlási kérelmüket is. A többi között erről tájékoztatták a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit csütörtökön a Belügyminisztériumban. Nagy Károly rendőr ezredes, a Külföldieket Ellenőrző Osztály vezetője elmondta, hogy a magyar szervek nem gördítenek akadályokat az NDK hatóságainak felhívása nyomán hazaindulók kiutazása elé; akkor sem lépnek fel velük szemben, ha szükséges útiokmányaik egyébként már lejártak. Tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy az idén 453 büntetőeljárást folytattak le hazánkban tiltott határátlépés kísérlete miatt NDK állampolgárok ellen. A magyar álláspont szerint a határ sérthetetlensége az állami szuverenitás lényeges eleme. A nemzetközi normáknak megfelelően minden állam eljár a határain tiltott módon átlépni szándékozókkal szemben. A probléma eddigi magyar megközelítésében azonban némi változás tapasztalható. Az eddig bűncselekményként kezelt tiltott határátlépés, az utazási könnyítések és a hozzájuk kapcsolódó jogszabály-módosítások nyomán, 1990. január 1-je után - amennyiben az Országgyűlés is jóváhagyja a BTK ezzel kapcsolatos módosítását - ,,csak,, szabálysértés lesz. A ,,zöld határnál,, próbálkozó turistáknak azonban azután is külfönféle idegenrendészeti intézkedésekkel kell számolniuk. Azonban a szankcionálás helyett itt is mindinkább a külföldiek ,,meggyőzése,, kerül előtérbe. Gondot okoz az is, hogy összhangba kell hozni a genfi menekültügyi egyezmény előírásait - amelyhez egyébként hazánk az idén márciusban csatlakozott - és a különböző kétoldalú nemzetközi egyezményeket. Az NDK-val 1969-ben kötötte meg Magyarország a vízummentes utazásokról szóló egyezményt, s ebben kötelezettséget vállalt, hogy az intézkedésekkel sújtott NDK állampolgárok adatairól haladéktalanul tájékoztatja az NDK budapesti külképviseletét. Az újságírók ugyanakkor megtudták, hogy a magyar hatóságok egyetlen NDK-beli állampolgárt sem toloncolnak ki hazánkból, kivéve a súlyos köztörvényes bűncselekmények elkövetőit. Jórészt ennek a gyakorlatnak tudható be, hogy a becslések szerint 100-150 olyan NDK állampolgár tartózkodik még mindig hazánkban, aki a figyelmeztetés ellenére sem hagyja el Magyarországot. (MTI)
1989. augusztus 10., csütörtök 17:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|