|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- VSZ PTT mérlege - 1. folyt.
|
Ez különösen azért fontos, mert Lengyelország és Magyarország a többpártrendszer és a piacgazdálkodás felé halad, és a Szovjetunió is piaci elemek bevezetésével próbálja megreformálni a stagnáló tervgazdálkodást. Ezt a fejlődést Románia, Csehszlovákia és Kelet-Németország konzervatív kommunista vezetése ellenségesen és félelemmel szemléli. A Szovjetunió nem kívánja többé a tagországok ideológiai megfegyelmezésére használni a Varsói Szerződést. A peresztrojka nem kötelező a többi ország számára, de viszont Lengyel- és Magyarország szabadon mehet tovább az eddigi úton, nem kell félniük a többi testvérország beavatkozásától. A Ceausescu kérésére megtartott magyar-román kétoldalú megbeszéléseken, amelyen a magyar fél csak vonakodva vett részt, mélypontot ért el a két ország amúgy is feszült kapcsolata. Az indulatos szóváltássá torzult megbeszélésen Ceausescu elzárkózott a Romániában élő magyarság helyzetének megtárgyalásától. Makacsul hangoztatva, hogy Románia a nemzeti kérdést megoldotta. Kitért a falurombolás, a magyar sajtótermékek forgalmának a betiltása és a Magyarország elleni propaganda beszüntetésének a megvitatása elől is. A román vezető azt is elvetette, hogy egy semleges bizottság vizsgálja ki a magyar kisebbség panaszait. Egy ilyen bizottság sohasem léphet Románia területére, szögezte le. Egy magyar küldöttség is csak akkor utazhat Romániába, ha Bukarest írja elő útiprogramját - mondotta Ceausescu. Horn Gyula külügyminiszter a tárgyalás után adott nyilatkozatában elmondotta, hogy Bukarest részéről egyetlen magyar javaslatra, vagy kezdeményezésre sem érkezett érdemi válasz, illetve ezeket a javaslatokat román részről elutasították. Felvetettük - mondotta Horn Gyula -, hogy súlyosan terheli a két ország viszonyát az erdélyi magyarság egyre rosszabbodó helyzete. (folyt.)
1989. július 9., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|