|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (15. rész)
|
A személyi jövedelemadón belüli kedvezmények, mentességek, preferenciák ma széles körűek, s a lakossági jövedelmek több mint kétharmadát mentesítik az adó alól. Ez az oka annak, hogy a maradék egyharmadra jutó átlagos adóteher több mint 32 százalékos, magas a progresszió és magasak az adókulcsok. A mentességek, kedvezmények ügye az egyik legkényesebb területe az adórendszernek. Általában elvi egyetértés van a szándékkal, hogy csökkentsük a preferenciákat, valamint a progressziót és az adó mértékét. A konfliktus akkor keletkezik, amikor az első konkrét, már-már vívmányként kezelt kedvezmény szűkítése vagy megszüntetése napirendre kerül. Már most tömegével kapom a leveleket, amelyek tiltakoznak egy-egy konkrét terület kedvezményeinek tervezett szűkítése ellen, de ugyanez tapasztalható a különböző érdekképviseleti szervek, szakmai érdekcsoportok és lobbik részéről is. E téma kapcsán három elemről kell említést tennem. Az egyik az adómentes jövedelemhatár kérdése. Ez ma 55.000 forint, az alkalmazottaknál 12.000 forinttal kiegészítve. Ez az adómentesség a jövedelem nagyságától függetlenül mindenkire vonatkozik, így 4 millió 800 ezer ember veheti igénybe. Ez az egyetlen tétel több mint 320 milliárdnyi jövedelmet von ki az adóztatás alól. A problémát nem az okozza, hogy az alacsony jövedelmű honfitársainknak nem kell adót fizetni, ez rendjén van. A gond az, hogy minél nagyobb valakinek a jövedelme, ezzel a mentességgel annál nagyobb kedvezményt élvez. Ezért több oldalról, így a Parlament reform bizottságában is felmerült, hogy az adómentes jövedelem csak az alacsony jövedelműek preferenciája legyen. Ennek technikai megoldása nem lehetetlen, de meglehetősen bonyolult, adminisztráció-igényes. Lényegében egy degresszív adóvisszatérítést feltételez bizonyos jövedelemhatárig, amin túl már megszűnik az adómentesség. Felmerült az adómentes jövedelemsáv teljes megszüntetése is, ez azonban egy újabb bérbruttósítással járna együtt, nem beszélve a növekvő adminisztráciáról. Végül az is szóba került, hogy maradjon a jelenlegi jövedelemmentes küszöb, hiszen az infláció fokozatosan ugyis elértékteleníti ezt a preferenciát. Ez is valós érvelés, egyetlen hibája, hogy ebben az esetben nincs mód az adómértékek jelentős és rövid távú csökkentésére. A második téma az úgynevezett költségátalányok elszámolása a személyi jövedelemadón belül, amely elsősorban a különböző szellemi és művészi tevékenységet folytatók számára lehetséges. Ez a költségátalány, amely az összjövedelem 65-től 40 százalékig terjed - valójában független a ténylegesen felmerülő költségektől. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 13:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|