 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
- Magyar-osztrák viszony - 1. folyt.
|
Az persze nagy kérdés, hogy vajon mennyiben tartozik Ausztria és
Magyarország különböző gazdasági és politikai rendszerhez. Ez a pont
is különösen érdekessé tette Horn Gyula bécsi tárgyalásait. Az
osztrák politikai életet érthető mádon foglalkoztatja, hogy milyen
ország lesz Magyarország, és milyen érdekszférába tartozik. Tehát
hogy tulajdonképp kivel is társul, kivel is erősíti Ausztria
kapcsolatait.
Horn Gyula előadásban is válaszolt ezekre a kérdésekre. Szerinte
Magyarország a függetlenség és a jogállaamiság útját választotta.
Szuverén módon kívánja aklakítani saját belső viszonyait, de
külpolitikáját is. Egy év múlva, 1990 júniusára az új alkotmány
révén beteljesül a jogállam felépítése - mondta Horn Gyula
külügyminiszter.
Ha ez valóra válik, az osztrákok szerint új stádiumba kerülnek a
két ország kapcsolatai is. Hogy a sztálinizmus és a
proletárdiktatúra maradványainak felszámolása előfeltétele az új
osztrák-magyar külpolitikának, jelképesen is kifejezésre jutott a
két külügyminiszter akciójában, az osztrák-magyar határnál közös
erővel átvágták a drátokat.
Végül azért is nagy érdeklődés kísérte Horn Gyula bécsi
tárgyalásait, mert hiszen két igen fontos közös vállalkozás sorsát
kell végképp dűlőre vinni. Az egyik a Világkiállítás, a másik az
osztrák kölcsönnel megkezdett nagymarosi építkezés. Ami a
világkiállítás ügyét illeti, az osztrákok szeretnék, ha a budapesti
Duna-parton felépíthetnének egy reprenzentatív Ausztria-házat,
melyben helyet kapna a követség, az osztrák kultúrintézet, a
külkereskedelmi kirendeltség, az osztrák idegenforgalmi központ stb,
hogy a világkiállítás idejére kellő módon jelen legyen Ausztria a
magyar fővárosba is. (folyt.)
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|