 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országggyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. május 12., péntek - Az Országgyűlés májusi ülésszaka pénteken interpellációkat és kérdéseket tárgyalt. Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmét az új minisztereknek arra a házszabályban adta lehetőségre, hogy az interpelláltnak joga van a választ 30 napon belül írásban közölni. Több interpellációt ugyanis még a korábbi miniszterekhez nyújtottak be a képviselők.
Ezt követően Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz
-----------
Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása interpellált az
igazságügyminiszterhez a Büntető Törvénykönyv módosítása, a jelenleg
érvényben lévő halálbüntetés eltörlése tárgyában. Hangoztatta, hogy
az emberi humánum eszméinek maradéktalan megvalósítása és az emberi
jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltak következetes alkalmazása
megköveteli, hogy hazánkban békeidőben egyszer s mindenkorra
töröljék el az ítélkezésből a halálbüntetés intézményét. A
halálbüntetés eltörlésével egyidejűleg javasolta, az életfogytiglani
szabadságvesztés büntetése esetén a feltételes szabadlábra bocsátás
jelenlegi idejének megduplázását, 40 évre való felemelését.
Kulcsár Kálmán válaszában szólt arról, hogy ha Magyarország
Európa szerves része kíván lenni, akkor azokat a feltételeket,
amelyek ezzel járnak, vállalnia kell. Ezért nem vitatta a
halálbüntetés eltörlésének szükségességét. Amíg az ezzel kapcsolatos
vita nem zárul le, s a Parlament nem jut megfelelő döntésre, addig
is tenni kell bizonyos lépéseket. A tárca jelenlegi elképzelését
vázolva elmondta, hogy a közvélemény a politikai bűncselekmények
esetében biztosan nem fogadja el a halálbüntetést. A miniszter ezzel
egyetértett, rámutatva, hogy politikai kultúránkban negatív
vonásokat erősít ez a rendelkezés, amely alkalmas arra, hogy
politikai vitákat bírósági ítélettel zárjanak le. A kormány a
Parlament legközelebbi ülésszakára törvényjavaslatot terjeszt be,
amely az úgynevezett állam elleni bűncselekmények esetében
kiszabható halálbüntetés lehetőségét kívánja megszünteti.
(folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 10:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|