|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Alkotmánybíróság - az alkotmányos rend védelme (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Az alkotmányos jogállam kialakításának társadalmi igénye szükségessé teszi az Alkotmánybíróság létrehozását - vélekednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkotmány szabályozási koncepció-tervezetben rögzítették az Alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vonatkozó javaslataikat. Megítélésük szerint ez a biróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, önálló testületként működne,bíráit az Országgyűlés választaná. Szervezete elnökből, elnökhelyettesből, bírákból és hivatali apparátusból állna. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja majd a nagy tekintélyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalmazók közül, 70. életévük betöltéséig terjedő időre. A tervezet szerint az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölthetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tudományos és oktatói tevékenységen kívül más tevékenységet nem végezhetnek.
Az Alkotmánybíróság fő hatáskörében felülvizsgálná: nem sérti-e az alaptörvényt valamelyik jogszabály. Ha megállapítja az alkotmányellenességet, felfüggeszti a szóban forgó törvény végrehajtását, illetve érvénytelennek nyilvánítja a kifogásolt alacsonyabb szintű jogszabályt. Az Alkotmánybíróság - az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök (a tervezet számol azzal, hogy ez a tisztség lép az Elnöki Tanács helyébe) felkérésére - előzetesen, a törvény kihirdetése előtt is állást foglalhat: összhangban van-e az adott jogszabály az alkotmánnyal. Hatáskörébe tartozhat egyebek között az Alkotmányban rögzített alapjogok védelme. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés, az Országgyűlés bizottságai, meghatározott számú országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság, a legfőbb ügyész, a kormány, az állampolgári jogok szószólója - ha létrehozzák ezt a tisztséget - , a jogalkalmazó és az országos érdekképviseleti szervek kapjanak jogosítványt alkotmánybírósági vizsgálat indítványozására. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy állampolgárok is kezdeményezhessék-e az Alkotmánybíróság eljárását. Kétségtelen, hogy az alkotmányjogi panasz intézményének megteremtése az Alkotmánybíróság túlterhelését, az ügyek elhúzódását eredményezheti. Növelheti azonban az alkotmány értékét, s hozzájárulhat az állampolgárok és az állam közötti bizalom erősítéséhez - állapították meg a jogászok. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 22:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|