 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A hét két kérdése (2. rész)
|
2./ Mi történt a prágai Vencel-téren?
Már az évforduló közeledte is felkavarta a kedélyeket
Csehszlovákiában: a közvélemény két táborra oszlott, voltak
akik látványosan szerettek volna emlékezni Jan Palach diák
1969 január 16-i öngyilkosságára, mig mások helytelenitették
ezt. Igaz, ez utóbbiak véleménye elsősorban arra az önmagát
meg nem nevező öngyilkosjelöltre vonatkoztak, aki jóelőre
közölte: a nevezetes évfordulón a Vencel-téren kivánja
elégetni magát, így emlékezve a husz évvel ezelőtti tettre,
amellyel mellesleg Jan Palach annak idején a szovjet
csapatok bevonulása ellen tiltakozott.
A Rudé Právó provokációnak minősítette a névtelen
öngyilkosjelölt bejelentését, amelynek egyik címzettje
Václav Havel, a Charta,77 vezető személyisége volt.
A hatóságok igyekeztek elejét venni a várható akcióknak:
azt a módszert választották, hogy eleve nem adtak engedélyt
a Charta,77 és négy másik ellenzéki csoport részére, amelyek
emlékünnepséget akartak tartani az évforduló előestéjén. Ami
magát az ismeretlen fiatalember öngyilkossági szándékát
illeti: nos abban a legtöbben egyetértettek, hogy egy ilyen
tettnek semmi értelme nincs.
A hatósági tilalom ellenére a Vencel-téren ezen a héten
szinte naponta többezres tömeg gyűlt össze. A rendőrség és
a népi milicisták kordona megakadályozta a tüntetőket, hogy
megközelítsék azt a helyet, ahol Jan Palach annak idején
elkövette tettét, s ahová a megemlékezés virágait kivánták
elhelyezni. A tüntetés az első napon drámai fordulatot vett:
a rendőrség vízágyukat vetett be, sokakat letartóztattak. A
következő napon békésebben ért véget a megmozdulás, a
rendőrség nem avatkozott be, amitől a tüntetni kivánók a
jelek szerint csak vérszemet kaptak, s igy a harmadik
alkalommal ismét előkerültek a vízágyúk, a gumibotok , a
könnygáz bombák.
A csehszlovák sajtó nap mint nap foglalkozik az
eseményekkel, s az elemzések provokációról, előre megfontolt
szándéku rendzavarásról szólnak. A prágai eseményekről sok
szó esett a szomszédos Bécsben is: az utótalálkozó befejező,
külügyminiszteri szintű szakaszában felszólaló nyugati
külügyminiszterek közül többen rosszallták a csehszlovák
hatóságok eljárását, ugy értékelve beavatkozásukat, hogy az
éppen a záóródokumentumban ujfent rögzített emberi jogokat
sérti. +++
1989. január 20., péntek 13:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|