 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Moszkvai emberjogi konferencia - bizalom Gorbacsov iránt (1. rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. január 5. csütörtök (MTI-tud.) - A ,,kétkedés utolsó bástyájának ledőltét,, jelzi Nagy-Britannia és az Egyesült Államok elvi hozzájárulása nemzetközi emberjogi értekezlet moszkvai megrendezéséhez és ezzel megnyílt az út a kelet-nyugati fegyverzetcsökkentési tárgyalások új fordulója előtt is - hangsúlyozzák londoni megfigyelők.
A The Times diplomáciai főmunkatársának csütörtöki
hírmagyarázata szerint ,,Reagan elnök és Thatcher asszony példátlan
módon demonstrálta Gorbacsov elnök iránti bizalmát, amikor tegnap -
lényeges fenntartásokkal ugyan - elejtette ellenvetéseit egy emberi
jogokról tanácskozó nemzetközi konferenciával szemben, amelyet
Moszkva kíván megrendezni 1991-ben,,.
Brit megfigyelők szerint a moszkvai színhelyű emeberjogi
értekezlethez való angolszász hozzájárulással elhárult az utolsó
akadály is az európai biztonság és együttműködés bécsi
utóértekezletének sikeres befejezése elől. Rámutatnak, hogy a
nyugati hatalmak közül az NSZK volt az, amely kezdettől fogva a
legbuzgóbban törekedett mihamarabbi magállapodásra és - a színkép
másik végpontján - mindenekelőtt az Egyesült Államok és Kanada,
leginkább pedig Nagy-Britannia ragaszkodott a ,,lehető legkeményebb
alkufeltételekhez,,.
A The Times szerint az amerikai álláspont módosulását részben
befolyásolta a Reagan-kormányzatnak az a kívánsága is, hogy ,,még
egy utolsó látványos kelet-nyugati megállapodással fejezze be
működését, mielőtt január 20-án távozik hivatalából,,.
A londoni lap vezércikkében megállapítja: ,,a szovjet diplomácia
hatékony oltványozásának és a nyugati közvélemény Gorbacsov iránt
megnyilatkozó jóakaratának közös eredményeként hat hónap leforgása
alatt szétmállottak az emberjogi konferencia moszkvai
megrendezésével szemben táplált aggályok. A kétkedés utolsó bástyája
dőlt le azzal, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok
bejelentette: elegendő haladás történt ahhoz, hogy visszavonják
ellenzésüket,,. (folyt.)
1989. január 5., csütörtök 14:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|