|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Stomm Marcel nem bűnös (1. rész)
|
1989. május 30., kedd - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa keddi, dr. Jacsó János hadbíró vezérőrnagy, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese vezetésével megtartott ülésén hatályon kívül helyezte a Budapesti Katonai Törvényszék 1951. október 11-i elsőfokú, illetve a Katonai Felsőbíróság 1952. január 18-i másodfokú ítéletét, amellyel Stomm Marcel altábornagyot folytatólagosan elkövetett háborús büntett miatt kötél általi halálra, lefokozásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az Elnöki Tanács a büntetést életfogytiglani börtönre, illetve 10 évi közügyektől eltiltásra változtatta. Stomm Marcel 1954. augusztus 6-án szabadult, miután az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette, s 1968-ban hunyt el.
Néhai Stomm Marcelt az ellene emelt vádak alól - mivel nem követett el bűncselekményt - a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa keddi ülésén felmentette. Az ügyet azért tárgyalta most a testület, mert a legfőbb ügyész nemrégiben törvényességi óvást emelt, amelyben indítványozta mindkét ítélet hatályon kívül helyezését. A korabeli ítélet tényállása rögzítette az altábornagy életútját és második világháborúban játszott szerepét. Megállapította, hogy a III. hadtest - amelynek 1942. december 15-től parancsnoka volt - a szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én meginduló támadása következtében súlyos veszteségeket szenvedett, s ezt követően német parancsnokság alá került. Siebert altábornagy parancsot adott Stomm Marcelnak az ellentámadásra, de ő ezt megtagadta, majd február 1-jén kiadott parancsával hadtestét lényegében feloszlatta. A bíróság megállapította azt is, hogy a magyar alakulatoknak sem lőszer, sem fegyverzet, sem megfelelő ruházat nem állt rendelkezésére. E hiányosságok meglétét a bíróság lényegében terhére rótta, azzal, hogy a fasiszta hadvezetőség, köztük az altábornagy is a magyar hadsereget olyan körülmények között kényszerítette a Szovjetunió elleni harcra, ami az emberek törvénytelen megkínzását eredményezte. Ezzel szemben történelmi tény - amelyet Tóth Sándor ezredes, hadtörténész szakvéleménye is bizonyít -, hogy a III. hadtest fegyverzetének egyharmada 1942 tavasza óta elhasználódott, egy része pedig javításra szorult. Utánpótlásról a vezérkar a jelentések olvastán sem gondoskodott. Stomm altábornagy azonban - e nehézségek ellenére - minden tőle telhetőt igyekezett megtenni a katonák ellátásának javítására. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Stomm Marcel nem bűnös (2. rész)
|
A másodfokú bíróság egyébként annak idején a tényállást azzal egészítette ki, hogy Stomm 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztériumában teljesített szolgálatot, végig vezető állásban szolgálta a Horthy-rendszert, majd 1941-ben a délvidék megszállásakor egy véres erőszakosságokat elkövető nagyobb egység parancsnoka volt. A másodfokú tárgyalásra Stomm Marcelt nem állították elő, így védekezésének előterjesztéséről elesett. Dr. Jacsó János az Elnökségi Tanács határozatának indokolásában rámutatott: a hadtest ellátása - az említett körülmények között - nem Stomm Marcel, hanem a vezérkar feladata volt. A szükséges eszközöket a német egységekhez juttatták el, ám azok nem továbbították azokat a harcoló magyar katonáknak. Amikor Stomm átvette a hadtest irányítását, azonnal részletes jelentést küldött. Amikor - intézkedésére - élelem és ruházat érkezett, mindent megtett azért, hogy alárendeltjeit megfelelően ellássa velük. Azok a sajnálatos emberi és anyagi veszteségek, amelyek a voronyezsi áttörés után bekövetkeztek, a háború elkerülhetetlen következményei. Semmi nem utal arra, hogy Stomm Marcel büncselekményt követett el. Az egykori vád és az ítélet szerint az altábornagy a hadifogságban gátolta az úgynevezett magyar légió létrehozását is. A rendelkezésre álló dokumentumok - mondotta a vezérőrnagy - épp az ellenkezőjét bizonyítják. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság eljárási szabályokat is megsértett. Mindezek alapján az Elnökségi Tanács megállapította mindkét ítélet törvénysértő voltát, ezért azokat hatályon kívül helyezte. (MTI)
1989. május 30., kedd 19:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|