![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Szabad Demokraták Szövetségének vitája a szövetségi rendszerről (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 26., vasárnap - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ,,Vívmányaink,, című sorozatában vasárnap a Jurta Színházban a szövetségi rendszerről rendezett vitát, meghívott előadókkal.
A vita során egyebek között azt hangoztatták, hogy az SZDSZ a magyar nemzetet európai népnek tekinti, s hogy a magyar külpolitika fő feladatának azt tartják, hogy a lehetőségekhez képest az országot minél közelebb vigye a fejlett európai országokhoz. A semlegesség eszményt többen olyan távlati külpolitikai programként említették, amely jelenleg nem kezelhető aktuális külpolitikai követelésként. Mint mondották, közelítéseként a Varsói Szerződés felépítésének demokratizálását, katonai jellegének fokozatos csökkenését kívánják, azt, hogy egyre inkább politikai eszmei szövetség jellege kerüljön előtérbe. A hazánkba érkező romániai magyaroknak, az SZDSZ szerint, jár a magyar állampolgárság, de hazánknak ezen kívűl is minden rendelkezésre álló politikai eszközt igénybe kellene vennie azért, hogy a szomszédos országok magyar kisebbsége emberi és nemzeti jogainak teljes birtokában élhessen szülőföldjén. A hitelek visszafizetésére politikai moratórium kérését javasolta az SZDSZ-nek a külpolitikáról szóló állásfoglalása. A vita vezetője - Szabó Miklós történész - felolvasta Kótai Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének levelét. Ebben a politikus üdvözölte azt, hogy az SZDSZ állásfoglalása, nem az MSZMP ellenében, hanem az annak nevével is fémjelzett magyar külpolitika mentén gondolja végig legfontosabb problémáinkat. Most - írta - az MSZMP is azon fáradozik, hogy Magyarországot a fejlett Európához közelítsük. A levél ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az SZDSZ által felídézett és vállalt 1956-os semlegességi nyilatkozatot az idő meghaladta. E kérdés egyébként is szétfeszíti a reálpolitika kereteit, csak hosszú távú cél lehet. (folyt.köv.)
1989. február 26., vasárnap 20:39
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Szabad Demokraták Szövetségének vitája a szövetségi rendszerről (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Hegedűs András szociológus két sajátos javaslatot terjesztett elő. Ajánlotta, hogy hazánkban és például Görögországban a civil társadalom indítson mozgalmat a kölcsönös, egyidejű lefegyverzésért, a semlegesség kinyilvánításáért. A másik elgondolása arra épült, hogy a Kárpát medence politikai egység volt, és ez - mondotta - megköveteli ma is, hogy az itt élő népek között közeledés legyen. Ezért javasolta a Kárpát medencei Parlament létrehozását. Ravasz Károly újságíró arról beszélt, hogy az utóbbi négy évtized első felében külpolitikánkban a magyar érdekek védelme fokozatosan háttérbe szorult, s ő is a semlegesség irányába való elmozdulást szorgalmazta. Tamás Gáspár Miklós filozófus a Varsói Szerződés és hazánk, illetve hazánk és a nyugateurópai országok viszonyával foglalkozott. Vajna János közgazdász nyugateurópai gazdasági kapcsolataink erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elgondolása szerint is a semleges, elsősorban a Skandináv országok között lenne Magyarország helye. Javasolta, hogy gazdaságilag is és politikailag is közeledjünk ehhez a helyzethez. (MTI)
1989. február 26., vasárnap 20:49
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|