|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: magyar vezetők 1956-ról - NSZK-sajtóvisszhang (1.rész)
|
Bonn, 1989. február 1. szerda (MTI-TUD) - A Német Kommunista Párt (DKP) lapja, az Unsere Zeit szerdai számában teljes terjedelemben közöli az MTI jelentését Pozsgay Imre államminiszternek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának rádiónyilatkozatáról.
Az interjút, amelyben a magyar politikus az MSZMP KB munkacsoportjának az 1956-os eseményekkel kapcsolatos eddigi következtetéseit ismertette, a kommunista lap ,,Az utóbbi négy évtized Magyarországon,, címmel közölte. Ilyen terjedelmes magyar politikai nyilatkozat hosszú ideje nem látott napvilágot a lapban. Az Unsere Zeit folyamatosan át kívánja venni a vita többi részvevőjének megnyilatkozásait, így Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának válaszát, illetve interjúját is. A belső pártviták miatt megszakadt kongresszusának február 18-ára kitűzött befejezése előtt álló DKP a hazai és a nemzetközi sajtó érdeklődésétől kísérve igyekszik levonni eljövendő tevékenysége, megújulása szempontjából szükséges következtetéseket a szovjetunióbeli átalakulási politika és általában több kelet-európai szocialista ország reformfolyamataiból. Eközben pontosítva helyzetét és szövetségi politikáját a nyugatnémet társadalomban és tisztázva az eddigiekben különösképpen szoros viszonyát az NDK-hoz és az NSZEP-hez, fontosnak tartja a szovjet és kelet-európai véleménypluralizmus demokratikus kibontakozásának tükröztetését. Ennek része a magyarországi állásfoglalások hiteles ismertetése is. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung szerdai vezércikkében szenzációsnak tekinti Pozsgay Imrének azt a kijelentését, amely szerint az 1948-1949-ben átvett vagy az országra rákényszerített szocializmusmodell tévútra vezetett, s így a mostani válságnak is okozója lett. Noha a lap szerint nem csoda, hogy az 1956-os események népfelkelésnek történt nyilvánítása, vagyis a történelem ilyen lényegi átértékelése után szólásra jelentkezett Grósz Károly főtitkár is, ellenvetései - írja - valószinűleg nem elvi elutasítást tükröznek. ,,Fellépése inkább arra irányuló fáradozás, hogy megelőzze a konfliktusok befelé és kifelé egyaránt szükségtelen kiéleződését,,. (folyt.)
1989. február 1., szerda 14:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: magyar vezetők 1956-ról - sajtóvisszhang (2.rész)
|
- A vita egyáltalán nem esetleges - állapítja meg a Ruhr-vidék ipari és munkás övezetének vezető lapja, az ország legnagyobb példányszámú újságja. - Az események újraértékelése is logikusnak hat. Az akkor körvonalazódott elképzeléseknek a megközelítését lehetővé teszi az, hogy a Szovjetunióban kibontakozott a társadalmi-gazdasági átalakítás programja, s Magyarország helyzete folytán mindig is nagyobb politikai és gazdasági szabadságot élvezett. A Die Welt, a Frankfurter Rundschau és a Stuttgarter Nachrichten szerdán szintén egyöntetűen ismerteti Grósz Károly szavait arról, hogy még nem zárult le az 1956-os események végleges értékelése. Úgy ítélik meg, hogy a ,,népfelkelés vagy ellenforradalom,, kérdésében a magyar pártvezetésben élénk, egyben árnyalt vita kezdődött. Maga Grósz Károly is utalt rá: a pártban a tagság nincs közös nevezőn az akkori fejlemények meghatározását tekintve - idézi a főtitkár szavait a Die Welt. A lap kidomborítja, hogy Grósz Károly felfogásához közel álló módon nyilatkozott Németh Miklós kormányfő is, óva intve attól a szerinte durva hibától, hogy az 1956-os összetett eseményeket egyetlenegy szóval minősítsék. Emellett - a Die Welt kiemelése szerint - ugyancsak figyelmeztetett az érzelmi kitörések és a testvérviszály veszélyére. A Frankfurter Rundschau a pártvezetésen e kérdésben megmutatkozó szembenállásról tudósítva mindamellett felhívja a figyelmet Grósz Károlynak arra a kijelentésére, hogy új ismeretek birtokában természetszerűleg új módon lehet majd értékelni az 1956-os októberi-novemberi eseményeket. Ez azért fontos, mivel Grósz Károly most kifejtette: én még eddig nem találtam ilyen okmányokat, de talán Pozsgay Imre rendelkezik velük.+++
1989. február 1., szerda 14:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|