|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége a Budapest-Bécs világkiállításról (1. rész)
|
1989. január 31., kedd - A Budapest-Bécs világkiállítás előkészítésének helyzetét vitatta meg kedden a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége. Marjai József, a tárcaközi előkészítő bizottság vezetője, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Emlékeztetőül: a kettős helyszínű világkiállítás megpályázásáról 1987 októberében döntött a magyar és az osztrák kormányfő. A két ország 1988 májusában nyújtotta be hivatalos írásbeli jelentkezését az 1995-ös világkiállítás megrendezésére. Jelenleg csak egyetlen versenytárs, az Egyesült Államok-beli Miami vetélkedik a rendezés jogáért. A Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) szakértői még ez év áprilisában ellátogatnak Budapestre és Bécsbe, s májusban hozzák meg döntésüket. Az eddigi előrejelzések azt mutatják, hogy igen nagy esély van a két fővárosnak a rendezés jogának elnyerésére.
Több tisztázandó kérdés van még, így például az, hogy a rendezvény pontosan mennyibe kerül, mekkora lesz a hozama, hol lesz a helyszín. Mindezekről még folynak a szakértői és a társadalmi viták, a számítások. Az eddigi világkiállítások tapasztalata, hogy a rendező ország maradandó infrastrukturális értékekkel gazdagodik, s felértékelődik a világban mint gazdasági partner. Nem lebecsülendő szempont az sem, hogy növekszik az illető ország idegenforgalmi, politikai presztizse. A hozamvizsgálat elvégzésére három, egymástól független szakértői csoport (KERSZI, KOPINT-DATORG, Országos Piackutató Intézet) kapott megbízást, a szükséges ráfordítások részletes kidolgozása és a források fedezetének megállapítása az Országos Tervhivatal feladata. Az előzetes számításokat várhatóan február 9-én tárgyalja meg a Minisztertanács, s ezt követően, március elején kerül a téma az országgyűlés napirendjére. Az ügy fontossága miatt mindkét fórum második menetben is megtárgyalja a világkiállítás kérdését, áprilisban a Minisztertanács, majd az azt követően az országgyűlés. Marjai József arról is szólt, hogy az előkészítő bizottság az eddigi véleményeket mérlegelve Gazdagrétet tartja a legalkalmasabb helyszínnek. Az írásos anyagból azonban kitűnik, hogy a világkiállítás építészeti megvalósításával kapcsolatos tervpályázat kiírása nem egyetlen helyszínre szól, bármilyen más javaslatot is elfogadnak. (folyt. köv.)
1989. január 31., kedd 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapest-Bécs (2. rész)
|
A vitában szóba került, hogy megtévesztő és nem is célszerű többféle adatot nyilvánosságra hozni arról, mennyibe fog kerülni a világkiállítás megrendezése. A két szélsőséges érték 30, illetve 60 milliárd forint, és ehhez járulnak még azok a költségek, amelyek a világkiállítás nélkül is feltétlenül megvalósítandó beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ez utóbbiak pontos értékét azonban nem lehet meghatározni, hiszen egyelőre még nincs kidolgozva a népgazdaság következő - néhány éves - időszakra szóló tervkoncepciója. A világkiállítás megrendezése a költségvetési források mellett feltétlenül igényli a külföldi működő tőke és a hazai vállalkozók bekapcsolódását. Arra azonban rámutattak a vitában: tényleges tőkebevonás szükséges és mindenképpen elkerülendő az adósságállomány további növelése. A külföldi működő tőkével kapcsolatban többen pozitív példákat említettek. Somogyi László, volt építésügyi és városfejlesztési miniszter például elmondta, hogy mind a vasútkorszerűsítés , mind pedig az autópálya-építés ügyében már jelentkeztek külföldi érdeklődők. A francia Matra gyár - melynek nevéhez Európa egyik legkorszerűbb gyorsvasúti rendszerének kialakítása fűződik - érdeklődésik a magyar vasút modernizálása iránt, s hasonló jelzések érkeztek az NSZK-ból is. Ismeretes, hogy a Bécs-Budapest közötti autópálya építésére nemzetközi pályázatot írtak ki; a jelentkezési határidő a napokban jár le, s úgy tűnik, ezen a területen is reális esélyek vannak a külföldi működő tőke bevonására. Közismert az is, hogy a világkiállítás hírére számos külföldi cég magyarországi szállodaépítési tárgyalásokat kezdeményezett. Öt szálloda építése már meg is kezdődött a fővárosban. Néhányan arra mutattak rá, hogy a versenyképes magyar vállalatoknak is meg kellene adni az esélyt, hogy részt vegyenek a világkiállítással kapcsolatos feladatokban. Ezek egyébként bizonyos mértékig újabb munkahelyeket is teremtenek, s hozzájárulnak a kedvezőbb iparstruktúra kialakításához. Szóba került az is, hogy az elkövetkező években a korábbinál nagyobb odafigyeléssel, hatékonyabban kellene az idegen nyelveket oktatni, hogy minél többen tudjanak kapcsolatot teremteni az ide látogató külföldiekkel. Lőrincze Péter, az MGK főtitkára aláhúzta: a világkiállítást úgy kell előkészíteni és megrendezni, hogy ne csúfos kudarcaink - így az eocén-program, az Adria-vezeték, a Nemzeti Színház - sorát bővítse, hanem emlékezetes nagy eseményeink körét gazdagítsa, mint amilyen például a millenniumi kiállítás, a Hungaroring építése, vagy az ASTA-kongresszus volt. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapest-Bécs (3. rész)
|
A siker egyik alapja feltétlenül az - mutatott rá -, hogy az egész társadalom támogassa a világkiállítás gondolatát. Ehhez az is szükséges, hogy az alternatív szerveződések és az egyházak is bekapcsolódjanak az előkészítés folyamatába. Marjai József ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Magyar Demokrata Fórummal, az Új Márciusi Fronttal és a FIDESZ-szel már tárgyaltak erről a kérdésről. Az MGK főtitkára azt is hangsúlyozta, hogy a világkiállítás egészének nem kell feltétlenül a Budapest-Bécs közötti területekre koncentrálódnia. El tudja képzelni - folytatta -, hogy a magyarok világtalálkozóját például Debrecenben, a magyar tudósok világtalálkozóját pedig Szegeden rendezzék meg. De egyéb vonzó programokkal is lehetne tömegeket vonzani az ország keleti felébe. A vitában elhangzottak figyelembe vételével a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége még a napokban megfogalmazza állásfoglalását a Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatban. x x x Kedden a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége is megvitatta - ugyancsak Marjai József előterjesztésében - a világkiállítás előkészítésének eddigi munkálatait. A MTESZ szakértői felajánlották, hogy a megvalósítás szolgálatába állítják azt a szellemi erőt, amit a műszaki és természettudományi egyesületek tagsága képvisel. (MTI)
1989. január 31., kedd 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|